vendégcikk

Rosta; Füvek őriznek

Rosta; Füvek őriznek

Rosta Homokot szitáltam, gyermek voltam, kannából vizet öntöttem, pancsoltam. Várat építettem kőkatonákkal, árkot köréje kislapáttal. Felnőttem, embereket rostálok, Vizek csordulnak bennem, megbocsátok. Lelkem építem, kő a szellem, megtetézem azt érzelemmel. Füvek őriznek Füvek őriznek emberes titkokat, alulról, ha nézed hegyükön…
Földre szállt álruhás áldás

Földre szállt álruhás áldás

Angyalként szárnyalva az örökkévalóságban, földi életem történetét egy tekercs pergamenre írva, könnyed fuvallattal a földi élet örvényébe eresztem. Földre szállva, az első levegővételnél, az első üvöltő hangnál az édesanyám földre szállt álruhás áldásként fogad bízván, hogy az aprócska lábakat megkímélik a…
Különbözünk

Különbözünk

Te reggelire mindig kiflit ettél, én meg zsömlét. Te minden nap kávéval frissítetted magad, én meg kapucsínóval. Te folyton elaludtál, én meg hajnalban keltem korán. Te rózsát tettél a szobába, én meg orchideát. Te a párna alján feküdtél, én meg…
Ki vagyok én?

Ki vagyok én?

Ki vagyok én? Csak egy  átlagos nő… Kinek lelkét  össze – vissza karcolta az élet, de örömből is kapott épp eleget már. Ki vagyok én? Az örök lázadó… Aki már nem hagyja, hogy a sors csak úgy sodorja, ki tudja…
Egy átlagos nap

Egy átlagos nap

Barna hajtincsét fogta és a töredezett végeket nézte. Mindig magának szokta levágni a haját. Nincs pénze fodrászra és egyébként sem szeretett idegen helyekre menni. Annyira belemélyedt a hajvégek fürkészésébe, hogy észre sem vette a barátnőjét, aki az imént sétált el…
Júniusi eső

Júniusi eső

mikor a busz ablakán lefolyik az esőcsepp. sír helyettem is az ég, mintha sok lenne a lélek, a jelen, a lét. egy szavad lélekjel; élek, ha megfogod kezem, az jelenlét, lélekje minden eredőnek. lélekjelenlét a víz: belőlünk kiszivárgott pára, csók…
Tótörténet

Tótörténet

Nem tudom mi van ezzel a hellyel, de többedszerre mentett meg minket az idén. Napernyők, üres fagyispult, némi szél, kigyúrt emberek, és mindezeken túl kócos tóhullámok. Én még úgy emlékszem rá, mint a nyár legszebb helye, ahol egy gombostűt sem…
Honvágy

Honvágy

honvágyom egy olyan életbe aminek soha nem éreztem az ízét tudom, hogy te sem mégis büszkén emelgeted az orrod vagy folyton más irányba csavarod a fejed ameddig bele nem roppan a nyakad pedig szemedbe kiabálok. Tudom, ez is az én…
Burokba zárva

Burokba zárva

Bezárva vagyok, innen senki sem enged. Mindenki megnéz, aztán csak tovább megy. Burkomban csak jönnek és mennek az emberek. Megnéznek, kinevetnek lenéznek majd elhagynak. Sokszor csak összeesel feladva minden reményt. S akkor valaki jön és kezét köréd karolva átölel. Egy…
Ha tehetném…

Ha tehetném…

köréd csavarodnék jó szorosan mint az áldozatát fojtogató kígyó miközben lelkem fényévekkel távolabb libeg egy ismeretlen bolygó körül amely fényességért a Naptól esedezik Nem csillag – bár minden űrszondát megtéveszt. Kettészakadnék, hogy eldöntsem melyik a jobb elmúlás: levegőtlen ölelésbe fulladni…
Súrlódás

Súrlódás

Kölyök még a hajnal. Játszik, elbújik, majd meghal. Rutin szült egy porbogarat az ágy alá, Széllel mászkál, kacag. Biztos pontja az árnyéka, meg kétségesen meszes lábnyoma. Mi vagyunk. Életek óta. Cipő orrára száradt sár most a magány. Lekaparhatjuk, de karma…

A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás