vendégírás

Idő

Idő

2012. Június. 04., hétfő Kedves Naplóm! Már alig várom a nyári szünetet. Akkor csak hiányozni fog, az kevésbé szívcsavaró, mint minden nap látni. Órákon még csak-csak „elvagyok”, hiszen minimálisan leköt a tanulás, de a szüneteket csak úgy tudom elviselni, hogy…
Kísértés

Kísértés

Félóra kell ahhoz, hogy ideérj, húsz perce írtál, hogy indulsz, most huszonöt van. Ami azt jelenti, hogy nagyjából öt perc és itt vagy. Két perc, míg végig sétálsz a folyosón és negyven másodperc, míg a szobámba érsz. Benyitsz, rám mosolyogsz,…
Nem haltam meg!

Nem haltam meg!

Nem haltam meg! Nem, nem haltam meg. Csak egy angyal csókolt meg. A csókkal elrepültem. Elvette terhem, Szabad lettem. Nem, nem haltam meg. Attól, hogy nem látsz, még élek, Csak már semmitől sem félek. Keress meg szívedben,  ott hajózok ereidben.…
Petra

Petra

Ránk mondják, hogy örök elégedetlenek vagyunk. Hogy habzsoljuk az életet, strigulázzuk a kapcsolatokat és olcsó, pláza-lelkű árnyékokká hagyjuk magunkat sorvasztani még felnőtt korunk előtt. Talán jobb lenne ilyennek lenni… Együtt táncolni alig valamit elfedő ruhákban félig ismeretlen lányokkal, majd fogni…
Éjszaka

Éjszaka

ÉJSZAKA   Lomhán folyik Fekete árnyképként Egyenest előttünk sötét, puha bunda, Nem látni már Aranyszín táncában Nappalunk őrzőjét, két szemét lehunyta. Csúszik a SZÉT, Gabalyog az ÖSSZE, Homályos karjában a BIZTOS elveszhet, Békés az ádáz, Baljósból biztató, Mételyes haragra kínál…
Ősz – Füleki Boglárka novellája

Ősz – Füleki Boglárka novellája

Amikor kinéztem az egyetem ablakából a színes falevelekkel borított sétányra, rögtön a kezemben éreztem a forró tea melegét, a nyakamban pedig a vastag sál simogatását. Ősz van. Kétségkívül eljött az ősz. A cserépkályha melletti hangos nevetésekkel teli beszélgetések, a falevelek…
Fura

Fura

  behemót várakat építettek a fal vastagabb mint magasabb azt mondják a világosság forrását őrzik odabenn pedig a nap idekint ragyog azt mondják gonosztevők vadorzók szörnyek és bestiák ólálkodnak mindenütt nem szabad bízni bennük mind egyformák egytől egyig még egyel…
Levelek Hozzád

Levelek Hozzád

I. Kedves …! Első látásodra , csilingelő cseppek , jókedvű szikrák csobbantak, zuhogtak fura sejtelmeket bennem. Apró mozaikdarabokra estek szét előttem, nem akarnak hasonlítani a megszokott csillagképekre sem. Szöknek éji harangszóhoz, beszédes vándorokhoz előlem, ne tudjam nevükön szólítani, összerakni, fegyelmezni…
Jó lenne

Jó lenne

A szép emlékek után nincs tiszta emlékezés, csak sóvárgás. Mennyire jó lenne visszamenni, újra ott lenni, hajszáltól cipőtalpig eggyé válni a város nyüzsgésével, elveszni a sikátorok labirintusában, miközben újra és újra észrevesszük, hogy ugyanaz a romkocsma mellett már negyedszer mentünk…

A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás