Home › Post Tagged with: "vendégszerkesztő"

vendégszerkesztő

Vendégírások
Júniusi eső

Júniusi eső

Vendégszerkesztő
mikor a busz ablakán lefolyik az esőcsepp. sír helyettem is az ég, mintha sok lenne a lélek, a jelen, a lét. egy szavad lélekjel; élek, ha megfogod kezem, az jelenlét, lélekje minden eredőnek. lélekjelenlét a víz: belőlünk kiszivárgott pára, csók…
Vendégírások
Tótörténet

Tótörténet

Vendégszerkesztő
Nem tudom mi van ezzel a hellyel, de többedszerre mentett meg minket az idén. Napernyők, üres fagyispult, némi szél, kigyúrt emberek, és mindezeken túl kócos tóhullámok. Én még úgy emlékszem rá, mint a nyár legszebb helye, ahol egy gombostűt sem…
Vendégírások
Honvágy

Honvágy

Vendégszerkesztő
honvágyom egy olyan életbe aminek soha nem éreztem az ízét tudom, hogy te sem mégis büszkén emelgeted az orrod vagy folyton más irányba csavarod a fejed ameddig bele nem roppan a nyakad pedig szemedbe kiabálok. Tudom, ez is az én…
Vendégírások
Szinapszis

Szinapszis

Vendégszerkesztő
korai nyárestéken felejtett villogó fogzománc, felhúzott sátrakban lebomló nevetés, aztán a csendből ki nem hallott dallamok helyett 6 köbméter feszültség. milliméterekre zsugorodott köztünk a tér. ennél tovább aligha közeledhetnénk – taszítjuk egymást, mint két azonos pólus. érintés hiányában dodzsemeznek bőrünkön…
Vendégírások
Boleró

Boleró

Vendégszerkesztő
üzentek az angyalok ég és föld fellázadnak megsemmisitő vágy zenéje dobol szerelmes ölelésre forgunk, ritmusra izzunk körbe-körbe körülöttünk forog- forog világ lélekmadara repülünk körbe- körbe dervistáncra dobban a láb szárnyal a kar csipőn pörgős szoknya libben, táncold újra, építsd újra,…
Vendégírások
Analízis

Analízis

Vendégszerkesztő
Tapintatlan gyermekkorok súlya alatt megroppant polcok közül párolog bele az ólmos levegőbe, a szúette bútorzatnak velejéig hatol ez a némán ordítozó bomlásreakció. Itt valami bűzlik – érzi, ahogyan ebben a késő őszi rothadásban megremeg az idővel versenyző tavasz. Megérkezése az…
Vendégírások
Két mondat

Két mondat

Vendégszerkesztő
Nincsenek jegyzetek. A lapok ürességének árnyéka nyugodtan pihen a fiókban, nem zavarja senki, és tulajdonképpen ki is tenné, hisz mi nem is vagyunk, csak a testünk ráncigál fel mindennap az ágyból, igen, az éjjel koordinátáival szövetkezve a nyirokcsomóinkba hatol, azokba,…
Vendégírások
Értsd meg lelkem…

Értsd meg lelkem…

Vendégszerkesztő
Értsd meg lelkem üres hangját, mint a zongorát kotta nélkül… Értsd meg a szavaim, a hangom nélkül. Értsd meg a lelkem,csendben – szótlanul. Nem kell a világ zaja, nem kell,hogy mindenki értsen, de te értsd meg a lelkem néma hangját……
Vendégírások
Virágot lépő lány

Virágot lépő lány

Vendégszerkesztő
Felszabdalt ujjú csalánok jeges csípőjű nádasok mocsári kígyóhínárok közül sírás hallik sírás hallik alkonyodik. Vízorgona sípjaiból röppent csöppszikrákból szőtt fátyolban didergő erdei tavon leány lépked leány lépked nyomdokában fehér virág terem hajnalodik, fehér virág terem.q Írta: Zsatkovics Edit Kiemelt kép:…
Vendégírások
Burokba zárva

Burokba zárva

Vendégszerkesztő
Bezárva vagyok, innen senki sem enged. Mindenki megnéz, aztán csak tovább megy. Burkomban csak jönnek és mennek az emberek. Megnéznek, kinevetnek lenéznek majd elhagynak. Sokszor csak összeesel feladva minden reményt. S akkor valaki jön és kezét köréd karolva átölel. Egy…