Vers

Csak az érckapukat. Kattanásig.

Csak az érckapukat. Kattanásig.

Beivódtam. Belédivódtam. Tagadhatsz, meg ellenállhatsz. De te is tudod, pontosan tudod, Hogy ott vagyok. Zárj be minden ajtódat Kulcsra, többször ráfordítva azt Nehogy véletlenül valami is kiszökjön vagy éppen be. Zárd be a kertkaput Zárd be a bejárati ajtót A…
A táncos

A táncos

Árnyékos sziluett vándorol az égen Arca takarásban, s gyönyörűbb, mint régen. Mozdulatlan bája béklyózza a lelket Kitáncol ma éjjel, minden fájó terhet. Ellibben a függöny, mély bordó a pompa Színpadokon nincsen, se erkölcs, se norma. Tüllös játékszerként pörög-forog állva Megtelt…
Lány napraforgóval

Lány napraforgóval

Ő is csak egy lány a napraforgóval. Sárga mosollyal int be a reggelnek. Van, hogy az nem felel a felhők miatt.  Később kiönti vízfestékes szavát. Sár folyik fel a szöveten, húson.  Egészen a száj repedéseibe. Ez a napraforgó más, mint…
Házak vagyunk

Házak vagyunk

Testünk az otthonunk. A szájon belül már nincs fény a corpusban. Csak a kárpit, könnyű selyem, gáncsoló asztalláb szavak . Csak a festett falat nézheti akárki.   Faladon unott bámulás függöny, figyelő ablakszegély. Párás hályogon túl belül sötétlik egy helyiség.…
Reggel

Reggel

Kócos délelőttök áznak a párában, gyűrődve nyújtózik a lét a paplanban. Álmosan borzolja magát az ébrenlét,  szívében tovább álmodna még. Nem lehet. Indulni kell újra az útra. Kín telepszik a szürke dombokra. A ködös semmiben remeg egy érzés, törékenyen elillanó…
Freudi elszólás

Freudi elszólás

Kétségbeesett kínlódó vagyok a szeretlekkel. Csak mondandóm lagúnáin üdülök, és csupán szád tengerpartját nyaldosom én, telhetetlen turista. Hajnaltájt begörcsölő köteg izom, viszkető sebgyógyulás, zavaró cetli a pólóban az az egy szó. Aztán egy fulladásszerű kávézáskor mélytengeri árok gondolataimból kihalászta kincs…
Pillantás

Pillantás

Nézz rám. Csak ennyit kérek. Nézz rám, és lásd mivé lett Ki idáig mindent csak érted tett, Kit ha szóval döftél visszaölelt, Kinek könnyeit nem érdemled, Ki bármit is tesz, te elfeleded. Ki várt és remélt, s csak rád bízott,…
Ott belül

Ott belül

  Ott bent valami folyamatosan éhezik Lassan csak lassan Nem siet sehova jó ott neki Először csak egy kis pont Kis vörös pont egy apró góc Jártam már vérvételen röntgenen Kivizsgáltak Nem találtak semmi nyomot Megesküdnék rá hogy beköltözött A…
Lélegzetvisszafojtva

Lélegzetvisszafojtva

Itt vagyok. – mondom és éveim egész súlyával nézek fel rád. Már amennyi súlyt tud adni ez az idő, és már amennyi az, Amit elbírnak a sziromlevelek. Azon kapom magam, hogy a légzésed létezésed Figyelem. Ha lehunyom a szemem Vajon…
Elhalványulnék nélküled

Elhalványulnék nélküled

Alig maradt valami, valamivel mindig elszaladtak. Néha tőlem – talán csak lemaradtam, vajon várt volna valaki? Lehet soha nem is számított, minden kéz késsel jár. A magány meg csak úgy hozzájár, valahogy minden szakadék csábított. Mielőtt az utolsót is befoltoztam,…

A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás