Nézz rám. Csak ennyit kérek. Nézz rám, és lásd mivé lett Ki idáig mindent csak érted tett, Kit ha szóval döftél visszaölelt, Kinek könnyeit nem érdemled, Ki bármit is tesz, te elfeleded. Ki várt és remélt, s csak rád bízott,…
Ott bent valami folyamatosan éhezik Lassan csak lassan Nem siet sehova jó ott neki Először csak egy kis pont Kis vörös pont egy apró góc Jártam már vérvételen röntgenen Kivizsgáltak Nem találtak semmi nyomot Megesküdnék rá hogy beköltözött A…
Ha lehunyom a szemem Olyan mintha ez az egy év csak valami rossz vicc lenne. Mondjuk olyan, mint a te vicceid általában. Ez most nem az én valóságom, ahogy összeszorítom a pilláim. Újra abban a kék szobában vagyok, vörös csillárral,…
Itt vagyok. – mondom és éveim egész súlyával nézek fel rád. Már amennyi súlyt tud adni ez az idő, és már amennyi az, Amit elbírnak a sziromlevelek. Azon kapom magam, hogy a légzésed létezésed Figyelem. Ha lehunyom a szemem Vajon…
Instant világban élünk: az egyik legértékesebb kincsünkké az időnk vált, ezért gyorsan elkészíthető ételeket eszünk, bárhol-bármikor készen állunk kommunikálni másokkal, állandó rohanásban vagyunk, és legalább ilyen gyorsan érzünk. A kultúra is megsínyli az életvitelünket, hiszen valahogy ez is csupán egy…
Alig maradt valami, valamivel mindig elszaladtak. Néha tőlem – talán csak lemaradtam, vajon várt volna valaki? Lehet soha nem is számított, minden kéz késsel jár. A magány meg csak úgy hozzájár, valahogy minden szakadék csábított. Mielőtt az utolsót is befoltoztam,…
Eltörött egy létrafok, lent a földi részeken. Nem tudom, hogy érjem el, fent az égi fényeket. Bár utánad mehetnék, minden egyes reggelen. Nem tudlak követni, a felhők közti réteken. Jaj, de fáj nekem ez. Fáj ez a szerelem. Suttogok…
Rózsaszín cukormáz. Világos hang. Vaníliapuding. Sötét haj. Töltött fánk. Röpke mosoly. Édes íz. Tökéletes. Volt. Zöld szem villanása. Üvegszilánkok a tésztában. Megfagyott mozdulat. Törött máz. Döbbent arc. Aranysárga foltok. Vöröslő kés. A konyhaasztalon. Üres csend. Írta: Laura Kiemelt kép: 123coverphotox.blogspot.com
Elvesztem Nevetek bele a vállamba, miközben huncutul feléd sandítok Az ajkamat beharapom, nehogy kuncogássá fajuljon a szám szélén kunkorodó gyöngysorszerű mosoly. Elvesztem Szólalok meg újra és várom Hogy te is mondj végre valami okosat Talán magyarázd el, hogy amit történik…
Cigarettaillat meg napsütés Tegnap volt fél éve Ahogy robogok a nyárba Te vagy az egyetlen aki jogosan hiányzik belőlem A többiek csak tompa színekből összegyúrt árnyékok valahol a horizont egyik szegletén. Rád sosem tudok így gondolni Sőt, ha belegondolunk, sosem…
Nagyon szeretem a verseket, mind a kortárs költők, mind a korábban élt alkotók közt akad jó pár kedvencem. Leülni egy bögre forró kakaóval vagy teával és olvasgatni, nagyszerű esti időtöltés, de néha jó hallgatni is a verseket. Akár ahogy valaki…
A tengerbe néztem és magamat láttam. A fénylő bánat milyen határtalan. Sósan háborogva szétmart egy érzés. Majd eltakart, mint a leglágyabb féltés. Cserepes számon éreztem a hullámot. A legsötétebb mámoros csókot. Aztán felnéztem és nem láttam mást, csak pár sirályt…
Fogadjátok sok szeretettel Demetriát, aki elénk tárja a világot saját írásaival, őszintén és kitárulkozva. Mikor megvolt az első szerencsés találkozásom…