Home › Post Tagged with: "Vers"

Vers

Vendégírások
Beérett a harag gyümölcse!

Beérett a harag gyümölcse!

Vendégszerkesztő
Beérett a harag gyümölcse! Kígyók hányták az epét, Rádborult a tajték zöldje! Tükörszoba rejteke,mágusoknak lett a földje! Elfulladt tüzek morognak, Sikoltva roppan a láng, Billyogozva,villog a lélek,véres izzó tönk a szív, És mikor a végére értek, Már nem marad más,mint…
Vendégírások
Huszonkettő

Huszonkettő

Vendégszerkesztő
Tegnap éjjel nem tudtam aludni. Ezért kettőkor bevettem két aszpirint. Meggybort ittam rá, azzal csúszik a legjobban. Azután a jobb csizmámat a bal lábamra húztam. Friss levegő kellett, így sétálni mentem. Az üres utcákon órákig tekeregtem. Pedig nem mentem messzire,…
Vendégírások
Golgotám

Golgotám

Vendégszerkesztő
Válassz! Szólt az Angyal. Ítélet kapujában lángoló pallos, Vak szemében az elpazarolt hit, Szeretni mertél anno,s most nincs kit?! Kufárok mérték ki vágyaidat,a szerelem vágóhídjain Eladták bitang nőknek az álmaid, És mi lett a béred? A Véred?! Melyben annyi szűkölő…
Magazin
Szívem dobbanó dallama

Szívem dobbanó dallama

Szőke Kriszta
Még szívemben őrzöm csendemet. Még néma a dallam. zenei nyugvópont, SZÜNET. Elszunnyadt érzések élettelen kottaként várják az újjászületését szívem dobbanó dallamának. Karmester leszek, kottaolvasó Megszólaltatom a zeném. Még pár perc néma adózás, a sebekért, az örömökért, a kifejezhetetlenért… …hogy mikor…
Magazin
olvadás

olvadás

Horváth Margaréta
A beszélgetésre már nem emlékszem Csak az hagyott bennem nyomot, hogy a szeme tiszta volt Mint éjjeli fagy után a reggeli levegő. Úgy hiszem, akkor ott öntudatlanul is, de belül együtt sírtunk. Az okát sem tudom. A szívünk zokogott, a…
Magazin
Félálom

Félálom

Horváth Margaréta
Valahogy kívül vagyok rekedve. Erőtlenség folyik csak ki az ujjaim közül, Úgy érzem teljesen áttetsző a feszített, apró ráncokkal átszőtt lelkem. Mint egy takaró, terülök ma szét. Minden részletemet láttatni engedem, kegyetlen létezés így minden pillanat. Nekem most valamit el…
Magazin
Hagyom

Hagyom

Horváth Margaréta
Azzal nyugtatom magam, hogy talán még szebb helyekre is kerülhetek, Ahol nem kínoz majd úgy minden lépcsőfordulóban a hiányod Ha hagyom, hogy megtörténjen. Minden mozdulatod a bőrömbe égetted Mikor én nem hittem a szemednek és nem mentem utánad most meg…