Talán

Talán

Talán el kellett volna rejtenem
előtted is a valódi énemet;
talán akkor tudtál volna engem is szeretni,
ahogy a többieket, ahogy mindenkit szeretsz;
magadat mégsem tudod.

Én megmutattam, hogy ki vagyok,
de te csak annyit látsz mindig, hogy ki lehetnék;
mit lehetne rajtam formálni, változtatni,
alakítani, hogy szebb és jobb és okosabb legyek;
de nem leszek, a kedvedért sem másmilyen.

Most már úgyis késő, hogy visszavegyem
amit neked adtam magamból;
talán ha elrejtem előtted a sok repedést a lelkemen,
ha nem nyitom ki az ajtót, és nem kopogok a tiéden;
talán akkor lett volna esélyem.

De így nem maradt semmi, csak a talán,
és a megváltoztathatatlan énünk;
és a sok félelem, ami mindkettőnkben van,
meg hogy tükröt tartok neked,
de te inkább hátat fordítasz, mint hogy belenézz;

mert fájna a valóság.

Kiemelt kép: https://m.blog.hu

Szerző:

“Mindünk anyaga sugárzó lehetne, ha mernénk hasadni.” /Fodor Ákos/