Tanuljunk meg kutyául! – ajánló A kutyák titkos élete c. könyvről

Tanuljunk meg kutyául! – ajánló A kutyák titkos élete c. könyvről

Alig lógtam még ki a földből, amikor nagyképűen eldöntöttem, én kutyákat fogok sétáltatni, mert az jó buli. Nagyot lökött az elhatározásomon az, hogy gyermekkoromban Victoria Stilwell műsorát bámultam a tv-ben, A póráz két végén-t. Felkaptam a fejemet, amikor értesültem róla, hogy a Jaffa Kiadó gondozásában megjelent A kutyák titkos nyelve című könyve, avagy ,,Ismerd meg kutyád gondolkodásmódját, hogy kedvenced boldogabb legyen!”

www.lira.hu

Mindig is a kutyások táborát erősítettem. Nyolc éves voltam, amikor megkaptam életem első négylábúját: egy német juhászt. Együtt nőttünk fel, olyan volt, mintha lenne még egy testvérem. Emlékszem, a matek egyesemet is neki mondtam el egyedül, hozzátéve, hogy ,,de ugye nem mondod el senkinek?” (persze, utána az ellenőrző előkerült az ágyneműtartóból). A második egy fekete színű labrador volt, az egyik legkülönlegesebb kutya, akit valaha ismertem. Ballagásra kaptam a páromtól. A tökéletes ajándék. Alig telt el három év, görnyesztettem az udvar közepén legjobb barátom felett sírva, miközben megismerkedtem a klinikai halál fogalmával, és meghoztam azt a döntést, hogy óvjuk meg őt a további mérhetetlenül nagy fájdalmaktól és kínoktól. Akkor ott azt hittem, kitépték a szívemet a helyéről. Amikor az állatorvost kísértem az autójához, azt mondta nekem: soha nem tapasztalt még ilyet, hogy egy kutya egyenlő ütemre sírt volna a gazdájával, azt gondolja, kettőnk között nagyon különleges kapcsolat lehetett és reméli, lesz még kutyám, mert jó kezekbe kerül. Talán szükségem volt erre a bátorításra ahhoz, hogy képes legyek továbblépni. Augusztusban lesznek két évesek a mostani családtagjaim. Rögtön kettővel osztom meg a mindennapjaimat. Azt kell írjam: még nem jött el az a pillanat, amikor megbántam volna. Viszont, elég sokszor bizonytalanodom el, jól csinálok-e mindent, úgy nevelem, szeretem-e őket, hogy az jó legyen nekik. Néha ez a felelősség határozott súllyal nehezedik a mellkasomra. Ilyenkor alkalmas, hogy elővegyük a kutyakiképző és viselkedés-szakértő Victoria Stilwell kötetét.

Victoria Stilwell www.pinterest.com

Victoria Stilwell
www.pinterest.com

Azaz igazság, hogy néha tényleg elfeledkezünk arról, hogy a kutyák is éreznek és kommunikálnak. Gondoljunk bele, milyen érzés lehet nekik, hogy ők beszélnek hozzánk, jeleznek nekünk, mi meg egy szót sem értünk az egészből. Ők megtanulnak emberi nyelven, de mi lesz velünk? Nekünk is tudnunk kell kutyául. A kutyák titkos nyelve ebben segít. Farkcsóválások, mancsok használata, ugatások, különböző viselkedések, látás, szaglás, hallás. Éreznek-e bűntudatot és empátiát, hogy látják az emberi arcot? Ugye mennyi kérdés, mennyi tudnivaló, és ,,csak” kutyákról beszélünk.

A legjobban az tetszett a könyvben, hogy tényleg kutyabarátoknak lett kitalálva; majdnem minden második oldalon gyönyörű fotót látunk egy-egy kutyáról. Illusztrációkkal, ábrákkal, tippekkel van megspékelve. Egy jól összerakott kötet, melynek olvasásával gyorsan lehet haladni, mégis kapunk egy kerek egészet, amiből tanulhatunk, tanácsokkal gazdagodhatunk. Victoria stílusával az olvasó hamar ki tud békülni, nagyon érthetően fogalmaz, egyszerűen, nem bonyolítja túl. Ettől lesz az egész olvasmányos. Végig fent tudta tartani a figyelmemet, mert nem volt benne felesleges szöveg, minden érdekelt és mindenre kíváncsi voltam. Amikor becsuktam a könyvet, nem volt hiányérzetem, egy átfogó anyagot tartottam a kezemben. 190 oldalba belefért a kutyák belső világa, a hangjelzések és a testbeszédek titkos jelentése, alaposan körbejárva.

DSC03718

Onnan indulunk el, hogy Victoria beismeri az egész emberiség nevében: régen evidensnek számított, hogy azért tartjuk a kutyákat, mert jól őrzik a birtokunkat, és megeszik a konyhában keletkezett maradékainkat (és sajnos még a mai napig sok ember fejében ez így maradt). Majd ahogy lapozunk, szépen körvonalazódik előttünk a következő: ezek az önálló tudattal létező csodák bekúsztak a hétköznapjainkba, akár csak azért, hogy legyen mellettünk egy kutyatárs, aki ott van velünk, ezáltal mégse leszünk egyedül.  Társas lényekké váltak. Meg kell értenünk őket, a gondolataikat, az érzéseiket, el kell sajátítanunk a nyelvüket. Fel kell ismernünk és tiszteletben kell tartanunk az igényeiket, hogy magabiztosan és jól érezzék magukat a világunkban. Szeressük őket, mert megérdemlik. Higgyétek el, páratlan teremtések. Csodák. Nincs erre ennél jobb vagy másabb szó.

Teljesen azonosulni tudtom Victoria Stilwell látásmódjával, így bátran ajánlom A kutyák titkos nyelve című könyvet azoknak, akiknek kutyacsaládtagja van. Nem, igazából mindenkinek ajánlom és kötelezővé is tenném…

DSC03722


Köszönöm szépen a Jaffa Kiadónak, hogy kiadták és elolvashattam!


Kiemelt kép: Pexels

Szerző:

Széni (Póczek Klaudia)
Könyvekben élek. Az írók, és a műveik szereplői gerjesztik nekem a komfortos világomat, ahol én jól érzem magam. Azt hiszem, ha nem egy ilyen múlt lenne mögöttem, mint amilyen van, most nem értékelném az apró dolgokat, nem írnék, és nem lenne egy könyvjelzőm ,,A KÖNYVEK NEM BÁNTANAK" felirattal.

Szólj hozzánk!

A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás