Távol…

Távol…

Minden egyes nap
lesem az ajtót,
arra várva, hogy
átléped küszöbét.
Nagyon várok rád!
Igen, csak rád!
Szívemet csordulásig töltöm
a feléd érzett szeretetemmel.
A szemeidbe szeretnék tekinteni
mélyen
áthatóan
addig, ameddig csak lehet.
Eggyé akarok válni veled.
Mélyen átérezni, 
megérinteni…
Minden távolságot, s szakadékot
megsemmisíteni közöttünk.
Magamban érezni!
Igen ezt akarom!
Bárhová is tartson
utam..

 

Írta: Koszó Réka

Kiemelt kép: https://www.pexels.com

Szerző:

Vendégszerkesztő
Ezt a cikket egy kedves vendégszerkesztőnk írta. Ha van egy jó írásod, vagy szeretnél hozzánk írni, egy vagy akár több cikket, jelentkezz nálunk emailben a lendulet.magazin@gmail.com-on.

Szólj hozzánk!

A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás