te, én, ő

te, én, ő

Taszítások és vonzások királya és úrnője vagy
A horizontok végtelenbe tekintő kapuinak őrszeme
Jégbe fagyott virágok és aszott combok szeretője.

Lüktetés két zengője közt
Én vagyok a kétely
Zenében a kiállás; az emésztő métely.
Forró vagyok, mint a vágy, s hideg, mint a hulla
Nagy vagyok, jelentős, mint számok közt a nulla.
Egy megnevezetlen viszonyítás;
Légüres térben ordítás.
Létemre nincs bizonyítás.

Érintése karcos hókristály-billogként ég a bőrbe;
Eleven, tiszta, puritán, pőre
Mocsokkal tanít tisztává, fülledté,
Megjelöl, eloroz, magadévá tesz;
Kulcsokat zár beléd, boncasztalára vesz,
S távolodó lépteinek ritmusára
Ásod ki magadból a kába,
Elfeledett kérdéseket.

2013. 11. 29.

Írta: Pénzes Stefánia

Kiemelt kép: https://www.pexels.com/

Szerző:

Vendégszerkesztő
Ezt a cikket egy kedves vendégszerkesztőnk írta. Ha van egy jó írásod, vagy szeretnél hozzánk írni, egy vagy akár több cikket, jelentkezz nálunk emailben a lendulet.magazin@gmail.com-on.

Szólj hozzánk!