Ti szívtörők, sosem volt szeretők

Ti szívtörők, sosem volt szeretők

Tudjátok mit valaha volt szívtörők, egykori szeretők? Én nem haragszom rátok. Kicsit sem haragszom. Már nem. Bár egykor dühös voltam, talán még gyűlöltelek is kicsit titeket. Ma már nincs bennem düh, se harag, se gyűlölet. Most már hálás vagyok Nektek, végtelenül hálás. Köszönöm, hogy jöttetek, és szívtaposva távoztatok. 

Ti voltatok azok, akikbe egykor belehaltam. Ti, kiket az utamba sodort egy-egy fuvallat, de  a következő széllel már szálltatok is tovább, engem meg itt hagytatok, szívem szilánkjaival a kezembe. Ti, kikbe azt hittem, belehalok. Ti, kiket valójában nem is szerethettem, hiszem csak képzeltem a szerelmet. Azt láttam belétek, amit akartam. A saját képemre formáltalak benneteket, és ahogy oszlott a lilaköd, csillapodott a mámor, égetően belém hasított valódi lényetek képe. Ti, kikről nem tudtam, hogy hamis érzelmek birtoklói vagytok. Ti, kikbe azt hittem bele tudnék szeretni, és mikor már igazán hittem, elegáns mozdulattal roppantották szívem millió darabra. Egyetlen kézmozdulattal törtetek össze, majd távoztatok, kiáltásom meg sem halva. Ti, kik sosem fordultatok vissza, csak itt hagytatok szívem romjainak porában fetrengve.

http://weheartit.com/entry/138590874/search?context_type=search&context_user=BreakFreeGalaxy&page=2&query=break+up

http://weheartit.com/entry/138590874/search?context_type=search&context_user=BreakFreeGalaxy&page=2&query=break+up

Ti, szívtörők, ti sosem volt szerelmek. Köszönöm nektek, hogy vissza nem nézve távoztatok. Köszönöm, hogy végül nem maradtatok. Talán végül még elhittem volna, hogy valóság a képzelet. Köszönöm, hogy nem hagytátok, hogy veletek éljem meg a szerelmet. Köszönöm, hogy nem lettetek a szerelmeim. Köszönöm, hogy nem foglaltátok el szívem, nem vettétek birtokba, legfeljebb csak kölcsönbe. Köszönöm, hogy mindig visszadobtátok, igazán köszönöm. Hálás vagyok, hogy nem vittétek el, legfeljebb kicsit megkarcoltátok. A sebek behegednek, a fájdalmak emlékké enyhülnek, és végül a szív odatalál, ahova mindig is tartott. Hosszú az út a célig, csalódásokkal van kikövezve, a kisebb szívkarcolásoktól a szilánkos törésig váltakoznak az út során a megállók. Néha nehéz, néha könnyebb, de mindig tovább kell menni, mert a szív nem hagy piheni, neki dolga van, tudja jól. 

Ti hamis szerelmek, köszönettel tartozom Nektek! Rosszkor kerültünk egymás életébe, ti nem voltatok még készen, vagy én menekültem. Így kellett lennie. Nem feledlek titeket, mindannyitoktól tanultam valamit, valamit a szerelemről, hogy mikor érkezik, felismerjem. Apró darabkákat gyűjtögettem, hogy összerakjam az egészet. Nyomokat hagytatok, emlékmorzsákat. Nem volt hiába, kellettetek. Kellett, hogy jöjjetek, majd postafordultával távozzatok.

Nélkületek sosem találom meg  az igaz szerelmet. Nektek köszönhetem, hogy mikor rátaláltam, felismertem, hogy tudtam, ez most valami egészen más. Ez nem illúzió, nem csak a képzeletem játszik velem. Éreztem, hogy most odaadhatom a szívem örökbe, hogy most ő nem távozik a következő fuvallattal, hogy most, ha tornádó jönne, az sem tudná magával vinni, hogy most jó kezekbe került  a szívem, most nem törik szilánkosra, most nem törhet.

http://weheartit.com/entry/138712521/search?context_type=search&context_user=kjashanpreet5&page=3&query=true+love

http://weheartit.com/entry/138712521/search?context_type=search&context_user=kjashanpreet5&page=3&query=true+love

Ha maradtok, talán ott lebegnék egy általam varázsolt rózsaszín felhőn, és eltévedve a lila ködbe szerelmet képzelnék hozzátok, még ti a szívemen táncolnátok. Nagy bulit csapnátok, abban biztos vagyok, de jobb így, hogy mentetek, jobb, hogy tova táncoltatok. Az én szívem nem táncparkett. 

Szóval csak, annyit akartok megírni Nektek, hogy köszönöm, hogy tovaszálltatok, és sosem fordultatok vissza. Igazán köszönöm. Egyszer majd a táncparkett közepén állva, mikor elhalványulnak a fények, eltűnik a tömeg, csak ti maradtok, és még valaki, valaki, akinek az arca még homályos, akkor majd megértitek. Megértitek, hogy át kell táncolni sok szíven, még ráleltek arra a táncpartnere, akivel lábatok egy ütemre dobban és szívetek egy ritmusra ver.

Viszlát, ti sosem volt szeretők! Legyetek boldogok!

 

Szerző:

Gellér Zsuzsanna
*"a narancsnak nincs szíve" bárcsak narancs lehetnék*

Szólj hozzánk!