“Tulajdonképpen inkább nem mondom”

“Tulajdonképpen inkább nem mondom”

Mától nem akarok megmenteni senkit. Mától nem érdekel, ha tudom, hogy hibát követtek el, hagyom. Mától nem szólok, hogy a vesztetekbe rohantok, elfordulok. Mától már tényleg befogom a szám.

Minden egyes alkalommal, mikor a segítő szándékom kudarcba fullad, megfogadom, hogy én többet tényleg nem avatkozom bele. Nem érdekel többet, ami nem is az én dolgom. Nem fogok foglalkozni vele. Kövesse el mindenki a saját hibáit, nem tartom vissza.

Nem érdekel, ki, mit, hol és hogyan ront el az életében. Az ő élete, az ő döntése. Én meg a véleményem távol maradunk, mert a vélemény az olyan, hogy mindenki hallani akarja, de senki sem bírja elfogadni.

Megkérnek, hogy mond el, mit gondolsz, folyton megkérnek, mintha számítana a véleményed.  Idővel rájöttem, ez csapda. Nem azt akarják hallani, te mit gondolsz, hanem azt, amit szerintük gondolnod kellene. Másként te leszel a gonosz. Te leszel az, aki csak a rosszat látja, aki nem tud örülni más boldogságának. A téma mindegy, a kérdés is, a vége ugyanaz, ha nem értesz egyet, rosszá válsz a szemükben. Különben is, mi jogon ítélkezel, mi jogon szólsz bele. Ja, hogy ők kérdeztek, az mindegy már. Jobb, ha megtanulsz hazudni. Az őszinteség úgyis túlértékelt.

Pedig folyton jönnek az őszinteséggel, hogy fontos. Valóban az lenne? Mikor ezt mondod, belegondoltál, hogy ha őszinte véleményt fogsz hallani, az fájhat is? Mielőtt azt kéred,  legyenek veled őszinték, gondold át, bírni fogod-e? Biztos azt akarod hallani, amit más gondol? Akkor is, ha nem ért egyet veled? Képes vagy elviselni, amit mondani fog?

Én megpróbáltam, sokszor megpróbáltam. Bármennyire jobb lenne magamban tartanom a véleményem, mindig kiszökik. Nem bírok vele, addig -addig nyomom el, még kirobban. akkor pedig elsöpör mindent.

Az emberekek nem bírják, ha kipukkantod az álombuborékukat. Mikor a véleményed kérik, azt szeretnék, hogy pattanj be te is a buborékba velük, és azt lásd, amit ők. Lásd az eszement terveket, nagyszerűnek, a mihaszna embereket, csodálatosnak, a halálraítélt ötleteket, világmegváltónak. Légy része az álomvilágnak. Másképp vesztesz.  Vesztesz bizalmat, vesztesz barátokat.

Baromi nehéz lesz, de hagyni kell hibázni azt, aki hibázni akar. Akkor is, ha legszívesebben felpofoznád, hogy térj már észhez, nyisd ki a szemed, szállj ki abból a rohadt buborékból, pukkaszd már ki. Ne tedd, hagyd. Mindenkinek a saját hibáiból kell tanulni.

Ahogy Mark Twain is mondta: „A macska, ha egyszer ráült a forró kályhalapra, soha többé nem fog forró kályhalapra ülni. De hideg kályhalapra sem.”  Ahogy a macskák, az emberek is csak abból tanulnak, ha megégetik a feneküket. Más hibáiban nem hisznek, úgy gondolják, velük nem történhet meg. Elárulom, megtörténhet. A hibák nem egyediek. Ha a fekete macska popója megégett a forró kályhán, a szürkéé is meg fog, a fehéré is, sőt még a vörösé is, de addig úgysem hiszi el egyik sem, még ki nem próbálja.

large (2)

Tudod mit, nem kell semmit tenned. Komolyan mondom. Jobban jársz. Tapasztalat. Jobb, ha hallgatsz, és csendben végignézed, ahogy bekövetkezik, amire számítottál, ahogy úgy történik minden, ahogy gondoltad.  Na akkor, akkor jössz te, mikor beütött a ménkű,  most lesz szereped, most te követezel. Most tartsd a vállad, nyújts vigaszt légy megértő, adj támaszt. Ennyi a dolgod, ha jó barát akarsz lenni. Legyél az, aki ott van a bajban, de ne az aki vészjóslóan kiáltozik minden lépés előtt.  Legyél, aki kihúzza a barátait a kakiból, de ne az, aki ellapátolja előlük.

Olykor bármilyen nehéz, bele kell törődni, nem menthetünk meg mindenkit, mert nem ez a dolgunk. Kivéve, ha szuperhősök vagyunk, akkor meg kell mentenünk mindenkit. Szóval, ha azok vagytok, akkor kapjátok fel a piros bugyit a nadrágra, tegyétek a vállatokra a köpenyt és irány embereket menteni. Sőt akkor még a macskákat is elijeszthetitek a kályha elől.

Ha pedig ti sem vagytok szuperhősök, ahogy én sem, jobban jártok, ha néha egyszerűen csak csendben maradtok, és akárhogy is fáj, engeditek, hogy mindenki tegye, amit tenni akar, akkor is, ha ti látjátok,  mi lesz a vége.  Nem menthetitek meg az, aki nem akarja, hogy megmentsék. Valljuk be, az embereknek valójában nincs szüksége szuperhősökre. Jobb, ha beletörődsz.

large (3)

 

Szerző:

Gellér Zsuzsanna
*"a narancsnak nincs szíve" bárcsak narancs lehetnék*

Szólj hozzánk!