Változásindító munkálkodás, avagy ez történt az első workshopunkon

Változásindító munkálkodás, avagy ez történt az első workshopunkon

Március közepén ismét ellátogattunk a Jelen Bisztróba, ahol megtartottuk a Lendület magazin első workshopját. Sokan eljöttetek, aminek nagyon örültünk, és annak még jobban, hogy várjátok a következő eseményünket. Hamarosan jelentkezünk a részletekkel, de addig is nézzünk, mi történt legutóbb a Változtass most! workshopon…

A mi célunk, életünk, hogy mások útját egyengessük, segítsük a lépteiket, és inspiráljuk őket, hogy ne adják fel. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy ez a munka meghozhassa a gyümölcsét – számunkra, és azok számára, akikben hiszünk. Bennetek. Immár második alkalommal nyílt lehetőség arra, hogy személyesen is találkozhassatok velünk – most egy szombat délutáni workshop keretein belül. Helyszínként ismét a budapesti Jelen Bisztró különterme szolgált, ahol mondhatni fülledt hangulatban tölthettünk el együtt néhány röpke órát.

Mivel néha nekünk is szükségünk van inspirációra, vendégelőadók szavai színesítették a palettát: elsőként Molnár Gabriella motivációs előadását hallgathattuk meg, aki arról mesélt, milyen változásokon ment keresztül az elmúlt időszakban, és mit tesz meg a gyakorlatban azért, hogy egy sokkal pozitívabb, teljesebb és boldogabb életet élhessen. Jelen lévő szerkesztőink is ejtettek néhány szót arról, kinek mit jelent a változás, majd Albert Timi mesélt ausztráliai tartózkodásáról, és arról, amit megtanult, átélt az ott töltött idő alatt. Zárásként pedig Veréb Emese vezetett be bennünket egy kicsivel mélyebben a self-publishing világába, később Timivel együtt dedikálták könyveiket is.

Hogy a jelenlévőket is megdolgoztassuk egy kicsit, kreatív és elgondolkodtató önismereti feladatokkal szakítottuk meg az előadásokat, és a jelen lévők a workshop után egy kis ajándékra is lelhettek elektronikus postaládájuk bugyraiban. Mindannyian más bölcsőből, más hátszéllel érkeztünk, de végül ugyanott szálltunk partra. Mindannyian a magunk démonait űzzük, saját harcainkat vívjuk – néha csatákat nyerünk, és van, hogy veszítünk. De ez a délután ismét emlékeztetett arra, mi segít, hogy ne adjam fel. Hogy kikeljek reggel az ágyból, hogy még mindig legyen hitem, és legyenek örökösen kergetni vágyott álmaim.


 

Niki

Azt hiszem, mindenki nevében írhatom, hogy ezt a rendezvényt kellett előkészítenünk a leginkább, hiszen több előadás és ajándék is szerepelt a repertoárban. Számomra Gabi és Timi előadásában a legfontosabb az volt, hogy hogyan tudjuk ezt a pozitív szemléletű állapotot fenntartani. Alapvető tézis ugyanis, hogyha a célok mindennap a szemed előtt vannak – akár fizikailag egy parafatáblán, vagy az ágyad mellett egy képen – sokkal könnyebben elérheted őket. Ezt igyekszem gyakorolni én is a hétköznapokban, bármennyire nehézkesnek tűnhet. A feladatok sok mindenre rávilágítottak, hogy mit szeretnék igazán elérni az éltemben. 

Ehhez készült résztvevőinknek egyik ajándékunk egy Vision Board, amiben csokorba szedtük a szerkesztőink legmotiválóbb gondolatait, valamint a benne szereplő feladatokkal és listaírással is próbáltunk segíteni, hogy még könnyebb legyen a a célok szem előtt tartása. A másik ajándékunk egy kis képeslap volt, amelyre szintén egy pozitív hangvételű idézetet véstünk a mi Timink tollából. 

A kihívásokról és az identitáskeresésről beszélni egyébként számomra is nagyon felszabadító érzés volt, hiszen sok embernek problémát okozhat megtalálni, azokat a dolgokat, amelyben sikeres, elismert lehet. De semmiképp sem lehetetlen, fontos, hogy ezt sose felejtsük el. Úgy érzem mi a magazinnál is rajta vagyunk ezen az úton, próbálkozunk, hogy minél jobb és érdekesebb programokkal készüljünk Nektek. Várunk titeket legközelebb is! 🙂 

Az eseményen készült többi fotót itt megtalálhatjátok: 

Fotók: Bényei Zoltán

Szerző:

Kata

“Lennék szó egy könyv száztizenharmadik oldalán. Olyan titokzatos és virágillatú, édes magánhangzók és kacskaringós, komolyan koccanó zöngék alkotta csoda, valahol a lap alján megbújva. A csésze peremén végigfutó, kissé repedt minta, amelyre rákacsint egy száradó kávécsepp. Rojt a függönyön, apró jégcsillag a keményen kacagó szélben, a hajnal nyolcadik fénye – tudod, az a didergő sugár, ami olyan kedveskedve vackolja magát az ég sötétkéje alá. Gitárhúrról lepattanó, tétova hang, vagy egy alvó reményteli sóhaja. Nevető sugár a nedves macskakövön. Elharapott vonatfütty. Hamvas őszillatú almáspite lehulló morzsája. Szívdobbanás. Kecses tollvonás egy papíron.”

Szólj hozzánk!