Versek, novellák és a Lila világom – ajánló Mitiner Mária műveihez

Versek, novellák és a Lila világom – ajánló Mitiner Mária műveihez

Ma egy olyan magyar szerző műveit mutatnám be nektek, aki megélt már borzalmas mélységeket és üdítő, ihletett pillanatokat is. Tamásné Mitiner Mária neve az Irodalmi Rádió vagy a Holnap Magazin „hasábjairól” lehet ismerős, de a Magyar Epilepsziával Élők Alapítvány közösségi oldalán is találtam egy verset, ami az ő tollából született. Nem véletlenül. Könyve idén jelent meg Lila világom címmel, amelyben sok-sok őszinte verset találhatunk.

A költőnő ars poetica-ját mi sem mutatja jobban, mint négysorosa az alkotásról:

“Szikraként kipattant gondolatok 
parázs terhétől roskadozom, 
Leírt sorok… – mint az áldozatok, 
hevernek szenes papíromon.”

Forrás: http://irodalmiradio.hu/wp/wp-content/uploads/2016/07/mitiner-borito-eleje-kicsi.jpg

Én is a Holnap Magazin berkeiben kezdtem az alkotásaim publikálását, így ismerős körökbe pillanthattam vissza, ahol rengeteg ötletes megmérettetés és kedves vélemény között lehetőség nyílik a kezdő tehetségek szárnybontogatásaira. Ennek köszönhetően nagyon színes és nagyszámú alkotást tudhat maga mögött Mitiner Mária költőnő is, aki egyébként pár novellával is megörvendeztette már olvasóközönségét. 

Mivel a prózák terén vagyok inkább otthon, így Mária novelláiról írnék egy keveset nektek ízelítőül:

A szerző novellái egyszerű nyelvezettel, a hétköznapi emberekhez szólnak, őszintén beszél az életéről, a szívéhez közelálló népdalkörről és emberekről. Betekintést láthatunk a kórházi betegek mindennapjaiba, és legyen az bármilyen szomorú vagy monoton, Mária humort csempészik a sorok közé, vidámságot a megfásultság pillanataiba és egy csöpp varázslatot a szürke hétköznapokba. Azoknak ajánlom írásait, akik olyan történeteket szeretnének olvasni és érzéseket tapasztalni, amelyek megmutatják nekünk a valódi mélységeket, hogy aztán azt is lássuk, miként lehet azokból felkelni és újra talpra állni.

De hogy a versekről se maradjunk le, hoztam még egy kiragadott részletet, ami megfogott engem a korai, szomorúbb versek közül:

„Leszállt az embertömeg. a peronon állnak zavartan mélán,
fejük lehajtva ,némán kérdik mi történt ezen az éjszakán?
A sors csengettyűje megszólal, egyszerre indulnak útra.
Vállukon saját tarisznyájuk benne életük nehéz súlya.
Hátamra veszem saját málhámat én is, nem nézek már vissza.
Hideg könnycseppek gördülnek arcomon, de szemeim már nyitva.”

/Sorsvonat/

Ha tetszett az ajánló,  jövő héten érkezik a művésznővel készített interjú, illetve október 21-én személyesen is találkozhatunk vele, mert Budapesten, a Nem adom fel Cafe & Barban mutatja be a Lila világom c. kötetét. Addig pedig szemezgethettek az alábbi oldalakon közzétett alkotásai közül:

 

Holnap Magazin: http://holnapmagazin.hu/profile.php?lookup=4977

Irodalmi Rádió: http://irodalmiradio.hu/wp/index.php/author/mitinermaria/

 

Kiemelt kép forrása: a szerző