Viszlát világ! Ne keress!

Viszlát világ! Ne keress!

Nagyra nyílt, könnybe lábadt szemekkel meredten nézek rátok. Nézek, és csak nézek. Remegnek a szempilláim, remegnek az ajkaim, mintha dideregnék. Belülről ráz a hideg. Nem tudom elhinni, hogy ilyen van, hogy ilyen emberek vannak. Őrültek és érzéketlenek. Mindkettő megrémiszt, kétségbe ejt.

Nem jön ki hang a torkomon. csak valami fojtogat. Szorít.  Majd annyit tudok kierőltetni, ti ezt tényleg nem értitek? Ti ezt tényleg nem érzitek?

Nem szeretem a valóságot. Megrémiszt. A valóság mocskos és fájdalmas. Hol vannak az álomszép mesék? A boldogság, a szeretet, az ölelésék és a szép szavak.  Itt nincsenek. Gyilkosság, szenny, érzéketlenség, kegyetlenség, ennyi van.

Ti pedig szemrebbenés nélkül továbbálltok.  Elfordultok, mert, amit nem láttok, az nincs is. Ezt hiszitek. Ezt akarjátok hinni. Mennyire utállak ezért titeket!

Kegyetlenek vagytok és érzéketlenek. Nem értelek titeket. Talán jobb is. Mi lehet a fejetekben? Vannak nektek még érzéseitek? Ti tényleg nem féltek? Nem féltek, hogy mi lesz így? Hova jutunk? Mivé válunk?

Élvezitek a másik szenvedését, élvezitek a pusztítást. Akkor örültök, ha a másik a földre kerül.  Képtelenek vagytok tisztelni egymást. Képtelenek vagytok szeretni.

Mikor örültetek utoljára más örömének? Volt úgy, hogy nem irigykedtetek? Volt úgy, hogy nem érdekből voltatok barátságosak? Tudtok még tét nélkül kedvesek lenni? Szeretném hinni. Szeretném hinni, hogy van még bennetek jó szándék, valahol mélyen kell még lennie. Van, ugye van?

Nézzetek magatokba végre! Nem szörnyedtek el? Nem rettentek meg? Én félek tőletek! Megrémisztetek! Megrémiszt, hogy nincs lelketek.

Menekülnék. El. El előletek. Messze innen. Oda, hol még van szeretet. Ahol vannak még emberek, akik tudnak szeretni. Akiknek még nem halott a lelkük. Van ilyen még? Mondjátok, hogy van! Lennie kell.

Tudom, hogy valahol létezik egy hely, ahol a mesék valósággá válnak. Ahol a herceg megtalálja a királylányt. Ahol a békából királyfi lesz. Ahol a rossz is végül megjavul. Ahol a történetek boldog véget érnek.

http://weheartit.com/

http://weheartit.com/

Én oda tartok. Követem a kacagás hangját. Követem a boldogság illatát. A mesék után rohanok. Záporozó könnyekkel szaladok. Várjatok, várjatok! Megyek! Álmok, mesék, csodák várjatok meg! Félek. Nélkületek félek.

Addig futok, még eljutok oda, ahol a csodák laknak. Odajutok. Oda én. Belőletek nem kérek, ti gonoszok! Ti hagyjatok! Előletek szaladok! Viszlát! Helló világ! Ha megjavulsz, tudod hol találsz! Addig ne keress!

 

 

 

 

Szerző:

*"a narancsnak nincs szíve" bárcsak narancs lehetnék*