Volt idő, nem tudtam, vagy…

Volt idő, nem tudtam, vagy…

Volt idő, nem tudtam, vagy,

nem tudtad, vagyok.

Teltek így évek, századok.

Mag váltott csemetét és korhadék rejtett magot.

Hullám is szétdörömbölte a sziklapadot.

Kerestem kezed, suttogtam neved.

Évek teltek vagy évezredek?

Málló kövek közt mag után kutatok.

Abból nevelek termést hozó sarjat, ágbogot.

Virágját ha adnám, illatát tedd el!

Míg a szirom lehull, az szívedbe emlékül bújik el.

 

Írta: Koszorú Gábor

Kép forrása: Tumblr.com

Szerző:

Vendégszerkesztő

Ezt a cikket egy kedves vendégszerkesztőnk írta. Ha van egy jó írásod, vagy szeretnél hozzánk írni, egy vagy akár több cikket, jelentkezz nálunk emailben a lendulet.magazin@gmail.com-on.

Szólj hozzánk!