A Z generáció és a munkavállalás

A Z generáció és a munkavállalás

Elkészült az eddigi legátfogóbb kutatás a magyar fiatalok munkavállalással kapcsolatos elvárásairól, reményeiről és félelmeiről. A BT (British Telecommunications) által ismertetett, a Medián által végzett felmérés fókuszában az állt, hogy a mai 14-25 évesek milyennek látják a jövőjüket tíz év távlatában, hogy mit várnak, vagy legalábbis remélnek az élettől, mire 24-35 évesek lesznek. A karrierépítéssel kapcsolatos témák mellett a Z-generáció tagjait többek közt a médiafogyasztási szokásaikról, a továbbtanulási és magánéleti terveiről is kérdezték. 

 

Egy kis kitekintés, mi is az a Z generáció? Ahhoz, hogy ezt tisztázzuk, végig kell néznünk a szakirodalomban emlegetett generációkat:

Baby-boom idején születettek (1940–50-as évek) PRÓFÉTÁK

X generáció (1960–70-es évek) NOMÁDOK

Y generáció (1980–90-es évek) HŐSÖK

Z generáció (2000-es évek) MŰVÉSZEK, ezek a mai kiskamaszok és kisgyerekek. Igazi digitális bennszülöttek, akik már akkor is tudják használni a technológiai eszközöket, amikor még beszélni is alig tudnak. A Z generáció tagjai idejük jelentős részét online töltik, a közösségi oldalakon chatelnek és barátkoznak. A gazdasági és társadalmi változásokra már gyerekkoruktól kezdve minden eddigi generációnál nagyobb befolyást gyakorolnak, a marketing-szakemberek az ő „lájkjaikra” vadásznak.

 

A felmérést a BT magyarországi Regionális Szolgáltató Központja rendelte meg, és elsősorban arra volt kíváncsi, milyen feltételeknek kell megfelelnie a jövő munkaadójának, ha lépést akar tartani a munkaerőpiaccal. A hazai munkavállalók közel felét kitevő Y generációt már meglehetősen jól ismerik, sok kutatás készült a munkavállalási szokásaikról, elvárásaikról – a mostani felmérésben egy új kört, a jelenleg még középiskolában, felsőoktatásban tanulókat, vagy épp az első egy-két munkavállalói évüket töltő fiatalokat kérdezték meg a kutatók.

BT Median – Szabó Zoltán

Míg régebben munkát, munkahelyet kerestek a frissen végzettek, ma már sokkal inkább a munkaadó kiválasztásáról beszélhetünk. A munkaerőhiány lépéskényszerbe hozza a cégeket, ezért szerették volna megismerni, mi az, amit a fiatalok a potenciális munkaadóikban keresnek. Az eredmények egyszerre biztatóak és nyugtalanítóak. Fontos látni, hogy például a szolgáltató központok (SSC) által kínált karrierlehetőségek és juttatások teljes összhangban vannak a Z generáció vágyaival és elképzeléseivel, ám kihívást jelent, hogy ezt az információt hatékonyan el is juttassuk, átadjuk számukra. Nehéz meggyőzni őket arról, hogy az általuk vágyott foglalkoztatási formák és az elképzelt életszínvonal itt Magyarországon is elérhető, megvalósítható és egy gyorsan fejlődő szektor kínálja számukra ezeket a lehetőségeket.

Ugyanakkor aggasztó, hogy miközben a z-generáció minden második tagja tartja elképzelhetőnek, hogy külföldön folytatja, orvos 2 százalékuk, pedagógus pedig 10 százalékuk akar lenni, ami kérdéseket vet fel a rendszer fenntarthatósága szempontjából.

A válaszadók négyötöde tervezi úgy, hogy 10 év múlva egyetemi végzettsége lesz. A leginkább népszerű képzési irányok az üzleti tanulmányok, az informatika és a mérnöki tanulmányok, a legkevésbé keresettek pedig a természettudományok és az orvosi képzés.  Utóbbi abból a szempontból érdekes, hogy a megkérdezett fiatalok szerint természettudományi képzettséggel lehet majd a legmagasabb fizetést elérni, és a munkahelyválasztás szempontjai között a fizetés szerepel az első helyen. A fiatalok többsége úgy véli, hogy tíz év múlva könnyebben talál majd a végzettségének megfelelő munkát külföldön,mint itthon. A külföld-itthon különbség a gimnazista korosztályban a legerősebb: 67 százalékuk úgy gondolja, hogy könnyen talál majd a végzettségének megfelelő munkát külföldön, és csak 52 százalékuk válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy könnyen talál-e majd a végzettségének megfelelő munkát itthon.

A következő tíz évben is rengeteg fiatal tervez külföldi munkavállalást. A felmérés szerint a fiatalok 64%-a szívesebben dolgozik majd munkahelyen, mint otthonról, ugyanakkor a megkérdezettek 52%-ának fontos, hogy a cégnél, ahol elhelyezkedik, legyen lehetőség rugalmas- vagy részmunkaidőre, illetve home office-ra. Arra a kérdésre, hogy 10%-kal magasabb bérért vállalnának-e kötött munkaidős állást, a megkérdezettek fele válaszolt igennel. Ezen belül a nők és a 14-19 évesek inkább vállalják a kötöttséget, mint a férfiak, illetve a 20-25 évesek. A fiatalok 58 százaléka véli úgy, hogy tíz év múlva alkalmazott lesz, és 40 százaléka képzeli el vállalkozóként a jövőjét. 

A társadalmi változásokkal kapcsolatban a megkérdezettek 83 százaléka arra számít, hogy a jelenlegi tendenciát is meghaladó mértékben mennek külföldre dolgozni tartósabb időre a munkavállalók. A válaszolók azt is prognosztizálják, hogy a hazai felsőoktatásban megszerzett diplomájuk külföldön még versenyképesebb lesz, könnyebb elhelyezkedést biztosít, mint Magyarországon.

A Z generáció többsége úgy véli, tovább nyílik a szociális olló a szegények és a gazdagok között, ugyanakkor a többség azt gondolja, a nemek közötti fizetésbeli aránytalanságok mérséklődni fognak a következő évtizedben. 

A munkahelyválasztás tekintetében a fizetés szerepe kiemelkedő: a válaszok 80 százalékában szerepelt, és a válaszadók egynegyede szerint számukra ez lesz a legfontosabb tényező az álláskeresésben. Ezt a biztos munkahely és a munkahely hangulata követi. A nők döntésében nagyobb a súlya a biztonságnak, a munkakörülményeknek és a munkahely hangulatának, míg a férfiak szemében nagyobb szerepe van az előmeneteli lehetőségeknek, a modern irodai környezetnek, és a cég hírnevének. A fiatalok átlagosan 269 ezer forintot tartanak olyan fizetésnek, amiért tervezett képzettségükkel már elmennének dolgozni, és 420 ezer forintot tartanak kifejezetten jó fizetésnek. Erős a nemek közti különbség: a férfiak 100.000 forinttal magasabb bért tartanak kifejezetten jó fizetésnek, mint a nők . A 14-19 éves korosztály is nagyobb összegekre számít, mint a 20-25 évesek, de itt az álomfizetések közti különbség kisebb (49.000 forint), mint a nemek közt. A nők alacsonyabb „álomfizetéssel” is beérik, mint a férfiak: míg az előbbiek 369 ezer forintos nettó fizetést kifejezetten jónak gondolnak, addig a férfiak 471 ezer forintot szeretnének kézhez kapni. A fiatalabbak 447 ezres elvárásával szemben az idősebbek átlagosan már 399 ezer forinttal is beérnék. A nők nem csak alacsonyabb bért, de több kötöttséggel járó munkakört is elfogadnának.

Ugyanakkor fontos azt látni, hogy jelenleg a szektorban ezek a fizetések elérhetőek már jelenleg is, és a következő tíz évben még tovább is fognak javulni. Az ember akkor érzi jól magát egy munkahelyen, ha otthon van,  a BT-nél így gondolják, és a szolgáltató szektor meg tudja adni, amit egy elképzelt külföldi munkaadótól remélnek a Z generáció tagjai: stabil munkahelyet, biztos megélhetést, változatos munkaköröket, jó karrierút lehetőségeket, mindezt olyan környezetben és munkahelyi hangulatban, ami miatt inkább hazajönni érdemes kisebb presztízsű külföldi munkavégzésről, semmint külföldi munkavállalásban gondolkozni – “akár itthonról dolgozhatsz Londonban” – mondta el Szabó Zoltán.

Ami a szolgáltató központok szektorát a munkavállalási tervekkel kapcsolatban illeti, elmondható, a cégtípus általános megítélése egyértelműen kedvező, és ebben a tekintetben nincs különbség az egyes demográfiai csoportok között. A válaszadók csaknem kétharmada szívesen dolgozna ilyen jellegű cégben, és az utóbbiak háromnegyede arra is hajlandó lenne, hogy ennek érdekében elköltözzön vidéki nagyvárosba. Ugyanakkor a szolgáltató központok nem örvendenek egyértelműen pozitív megítélésnek, nem teljesen világos, hogy milyen munkavégzés folyik jelenleg ezekben a központokban, a szektor ismertségén szintén van még mit dolgozzunk  – mondta el a feladatokkal kapcsolatban Szabó Zoltán, a BT ügyvezetője. 

És egy kicsit a médiahasználatról is:

Minden megkérdezett fiatal hozzáfér az internethez (ami nem is csoda, tekintve, hogy online töltötték ki a kérdőívet) és 99 százalékuk fenn van a Facebook-on. Az internetet elsősorban chatelésre használják, de tájékozódni is innen szoktak: kétharmaduk számára a közösségi oldalak, illetve az online hírportálok jelentik az elsőszámú információforrást, és a személyes kapcsolatrendszer jelentősége is messze megelőzi a hagyományos médiáét (tévé, rádió, nyomtatott sajtó). A közösségi médiának igen fontos szerepe van a fiatalok tájékozódásában: bő négytizedük (de a 20 évesnél fiatalabbaknak már a fele!) nem közvetlenül keresi fel a hírforrásokat, hanem az ismerősei Facebook-megosztásai nyomán jut el az információkhoz.

Az okostelefonok előretörését mutatja, hogy a “képernyő” szóról ugyanannyi válaszadónak a mobiltelefon jut elsőként az eszébe, mint ahánynak a televízió. A fiatalok több mint kétharmada több időt tölt a mobilja, mint bármely más képernyő előtt.

 

Ha érdekelnek további részletek, látogass el a www.btplc.com oldalra.

kiemelt kép forrása: http://fintechzone.hu/z-generacio-penzugyek/