Másfél hónapja olvastam el a Hat varjú duológia első kötetét, ami ugyanezt a címet viseli. Alig vártam, hogy a folytatást is kezembe tarthassam, amely nem is váratott sokat magára. Az elmúlt napokban Kaz és bandájának egy újabb kalandjait olvashattam, a Bűnös várost, amely méltó az elődjéhez, sőt, talán még izgalmasabb is volt annál! Azt kell mondanom, hogy egy új kedvenc sorozatot avattam és nagyon szomorú vagyok, hogy nincs még pár kötet a sorozatból, de mivel egy olyan fantasy világban játszódnak főhőseink kalandjai, amelyben rengeteg a fantázia, több kötet is megjelent és meg is fog jelenni a Grisaverzumból.
– Az anyám Ketterdam. A kikötőben szült meg. Az apám a profit. Mindennap lerovom a tiszteletemet előtte.
A történet egy héttel az első rész után kezdődik. A banda elvesztette az egyik tagját, korábbi megbízójuk szó szerint elragadta tőlük. A kis csapat bujkál nemcsak az ellenségei elől, hanem a sajátjai elől is, mert nekik is egy értékes túsz van a birtokukban. Bár Kaz Brekker elevenére tapintottak, a maga higgadt és kegyetlen módján kezeli a sértést. Bosszút esküdik újra és egy kegyetlen tervet forral azok ellen, akik átverték és megrövidítették. Egyes tervek beválnak, mások nem, de mint tudjuk, Kaz nem az a fajta, aki kétségbeesik, vagy egyetlen befutóra teszi fel minden tétjét. Az ifjú bandavezér nagyban játszik és mindig van egy B, egy C és akár egy Zs terve is. Kötéltáncos, akárcsak Inej, folyton kockázatot vállal, és gyakran a saját életét viszi vásárra.
A történet ezúttal végig Ketterdam városában játszódik, bandaháborút, kéretlen látogatók és bérgyilkosok társaságában, míg végül egy hatalmas fináléval zárja le a hatos fogat sorsát. Céljuk nemcsak a meggazdagodás, hanem a szabadság, az elismerés és a bosszú.
– Nem tartom a haragot. Dédelgetem. Babusgatom. Ízes húsdarabokkal etetem, és a legjobb iskolákba járatom. Táplálom a haragomat, Rollins.
A Bűnös birodalom először vörös pöttyösként jelent meg hazánkban, de az utolsó kiadvány már a Könyvmolyképző Kiadó Hard selection kötetei közé lett sorolva. Tulajdonképpen nekem egyik osztályozással sem volt gondom, mert a kötet nagy hangsúly fektet a hat nézőpont karakter érzelmeire, emlékeire és a közöttük alakuló barátságokra és románcokra is, viszont egy nagyon izgalmas és fordulatokban gazdag heist fantasy is, lehetetlen küldetésekkel, csavaros eszű bűnözőkkel és igen, olykor hatalmas veszteségekkel, halálesetekkel, járványokkal és megvesztegetésekkel. A Bűnös Birodalom hű a nevéhez, bemutatja nekünk Ketterdam sötét és olykor gyomorforgató alvilágát, az emberkereskedelem legmélyebb bugyrait is. Számomra azért lett szerethető ez a kötet is, mert fenntartja az egyensúlyt a komor hangulat, a fekete humor, valamint a szentimentálisabb, reménykeltő jelenetek között, így mindvégig szórakoztató, olykor kegyetlen és fájdalmas, máskor pedig megható. Az érzelmek teljes skáláját átélhetjük az olvasása során.
Ám az élethez hasonlóan a halál is mindent összeköt, mint egy végtelen, gyorsan szaladó folyó.
Aki szerette az első kötetet, annak meleg szívvel ajánlom a folytatást is. Mind a hat karakter tovább menetel az útján, folyamatosan küzdenek, vesztenek, majd felállnak, tanulnak és fejlődnek. Fantasy ez a javából, egy pokoli kereskedelmi városról, ahol a pénz az úr, és csak az élheti túl, aki hajlandó mindent feláldozni a sikerért. Most véget ért ez a kaland, de merem remélni, hogy hamarosan még találkozom ezekkel a gazfickókkal és tovább követhetem a sorsukat Leigh Bardugo egy újabb könyvében. Ne feledjétek, bárhogy is alakul: nincs gyász, nincs temetés!
A könyvről többet:
