Az Agave Könyvek idén tavasszal sok érdekességgel lepte meg az olvasóit, többek között A. K. Larkwood elsőkönyves szerző sorozatindító kötetével, A kimondatlan névvel. Ez a monumentális fantasy regény a Kígyókapuk világa meg az újító ötletei miatt jelölve lett az Astoundind-díjra is. Lássuk, miről is szól ez a történet!
A fantasy hőskora előtt tiszteleg A. K. Lackwood könyve, mert felhasznál mindent, ami a régivágású epikus fantasy történetek sajátja. Vannak különböző fajok, mint az orkok és a tündék, vannak nagyhatalmú istenek, vallások és szekták, találkozhatunk varázslókkal, harcosokkal és szörnyekkel is. Tankönyvszerűen hozza az elvárásokat, ám annál sokkal többet is tesz! Átalakítja és újragondolja a régi “tanokat”, és az orkokból hitbuzhó nekromantákat, a tündékből haladószellemű világpolgárokat csinál, főszereplőnek pedig egy olyan kardforgatót kapunk, aki nemcsak nőnemű és ork, de még a saját neméhez is vonzódik.
Hiheti a bolha, hogy király, és szólíthat magához más bolhákat, hogy körbetáncolják; haraphatja följebbvalói húsát, de pornál is kevesebb a szemünkben! Mi vagyunk világunk utolsó leánya!
Ebben a világban számos isten létezik, és mindegyik állam más és más hatalmak előtt hajbókol. Kszorvej a Kimondatlan isten mennyasszonya, aki időnként engedi az istenének, hogy rajta keresztül megtestesüljön és jóslatokat fogalmazzon meg egészen a lány tizennegyedik szülinapjáig, amikoris teljes mértékben át kell, hogy adja magát a mélység lovagjának és az elhalt világok gondnokának, aki uralkodik a halál felett. Sosem gondolkodott arról, hogy lehet másként is, míg be nem állít a számkivetett varázsló, Szethennáj, aki jóslatot kér egy elveszett ereklyéről. Titokzatos és karizmatikus vendég, aki nemcsak a válaszokkal együtt, hanem később Kszorvejjel együtt meglép a szekta bűvköréből.
Igyekezett a túlélésre összpontosítani – a bizonytalanság nagyon mély verem volt, és ha beleesett, karók várták az alján.
Szethennáj azzal, hogy magával viszi a lányt, le is kötelezi, hiszen nem kell elsorvadnia egy barlangban és aszott félholtként kísértenie, hanem kap egy új lehetőséget a teljes életre. Legalábbis naivan így hiszi a lány. A varázsló olyat nyújt az ork számára, ami korábban nem volt neki: apafigura lesz a számára. Isteníti a férfit, ám ez a vak hit és hűség nem sokban különbözik attól, amit a Kimondatlan iránt érzett.
De vajon a varázsló miként tekint a lányra?
És vajon Kszorvej valaha képes lesz túllépni az imádaton és a lekötelezettségen, hogy végre a saját életét élje? Egyszer ő is felnő, és vállalja a döntésekkel járó felelősséget?
– Ha az ember eltöri a kardját, mert olyasmit akar elvágni vele, amire az nem való, akkor csak magát hibáztathatja érte – szólalt meg valahonnan felülről a férfi, aki beleveszett a homályba. – Kszorvej, te vagy a legélesebb kardom. Helyrehozunk.
A történet harmadik központi alakja az igazán fancy Tal. Miért illetem ilyen jelzővel? Mert Talasszérez Csarossza (már a nevét is imádom), nem elég, hogy “tünde”, fekete és meleg, mellé még egy imádnivaló méregzsák is. Talán túl nyers és meggondolatlan, és olykor ellenszenves is lehet, de én megszerettem a karakterét és tulajdonképpen az a pár jelenet, ami az ő szemszögéből volt megírva, hozta közel számomra a történetet. Ez a fiú annyira élő, és annyira emberi! Imádtam a dumáit, még ha a főszereplőnk egyik legnagyobb riválisáról is van szó. Ő csempészet humort az egész történetbe!
– Ha a sarokba hugyoznék, akkor szerinted mind a tizenkétezer szellem kísértené a farkamat? – suttogta Tal.
– Igen – felelte Kszorvej. – Tartsd vissza.
Összességében A kimondatlan név egy igazán olvasmányos féltégla és merész fantasy történet, első könyvnek és sorozatindító kötetnek is zseniális. Nagyon szép a nyelvezete, kidolgozott a világa (akarom írni: kidolgozottak a világai), és bár a történet lassan indul be, bőven kárpótolnak érte a változatos kalandok, a fordulatok és Tal eszement dumái. Ez egy nagyszerű történet hitről, hűségről, a felnőtté válásról és a saját utunk megtalálásáról. A magyar borító pedig teljesen levett a lábamról (jobb, mint az eredeti)! Várom a folytatást!
Ha tetszett az ajánló, nézz rá ezekre is:
