Ha minden szív egy ország, akkor bemutatom az enyém térképét
– írja a szerző a köszönetnyilvánításban. Natham Ballingrud szíve ezek alapján a velejéig őszinte és sötét, de a szó jó értelmében, ami talán a érzékenyebb lelkűeknek sok, de a horror kedvelőinek igazi csemegét kínál. Bár az amerikai szerző az egyetemen irodalmat tanult, de sokféle munkát élete folyamán, volt szakács, pincér és szakács is, megtapasztalta a kétkezű munka minden nyűgét és nehézségét, így hitelesen tárja elénk a szegényebb társadalmi réteg mindennapjait.
Köszönöm a recenziós példányt az Agave Könyveknek, akik 2020 szeptemberében adták ki ezt a kis könyvecskét, amelyben kilenc novella talált otthonra. A Szörnyvidék 2013-ban jelent meg az Egyesült Államokban, hozzánk pedig a készülő sorozat hozományaként jutott el. A kötet egy évtized legjobb írásait gyűjti egy csokorba.
A Szörnyvidék a horror, a mágikus realizmus és az urban fantasy ötvözete, ám több szempontból is szépirodalmi babérokra tör. A nyelvezet, főleg a táj és a lelki állapotok leírására használt kifejezések, képek, már-már költőiek. Továbbá nem rágja a szánkba, mit kellene éreznünk vagy gondolnunk. A szerző mindegyik írása erős és nyomasztó, a legtöbb novella végén ránk bízza a végkifejletet, lezáratlan és frusztráló érzést keltve az emberben, amely nem hagyja az elmét megnyugodni. Ezért, bár a kötet pörgős és olvasmányos, mégis nagyon fajsúlyos, megfekszi a gyomrát, olykor bele is öklöz, hogy utána napokig érezzük a hatását. Ballingrud könnyen rátalál a megfelelő szavakra, ami metaforaként olvasztja magába a hangulatot és jelentést is. Novellái csöppet sem túlírtak, egyszerűek és sokszor kegyetlenül frappánsak.
A kötetindító Ahová visz az utad című novella még nem nyert meg magának, túlságosan is erős emlékeket és élményeket hozott fel bennem, és a bizarr, fantasy része a történetnek jobban érdekelt volna, mint a főszereplő nő, Toni tépelődései. Az édesanya végső döntése majdnem elintézte, hogy hetekre pihentessem a könyvet, ám a kíváncsiság továbbhajtott. A második történet, A vad hold már jobban megvett magának, bár ott is jobban érdekelt volna a háttér, a építési területen ámokfutó különös teremtmény, de a főszereplő, Jeremy bűntudata és vezekelése olyan árnyaltra és hitelesre sikerült, hogy elvitte a hátán a történetet.
Itt kezdett el leesni a tantusz, hogy az író mit is akar üzenni. Itt kezdtem ráérezni a kötet ízére. Bár a történetek többségében megjelennek ijesztő vagy misztikus lények, a szörnyetegek mégsem ők. A szörnyek az emberek lelkében lakoznak, érzelmek és gondolatok, amelyek megmételyezi őket. Egyes szereplők megküzdenek ellenük, míg mások beadják a derekukat.
A harmadik történet, az SS pedig kész, betalált. A kamaszkori útkeresés, a rasszizmus, a belső küzdelem, hogy főszereplőnk fiú létére maradjon jószívű és gondoskodó, de kirekesztett, vagy váljon inkább olyasvalakivé, aki elfogadott, de erőszakos és rossz ember. Nagyon szépen felépített, erőteljes történet.
Ezt követően szinte már le sem tudtam tenni a kötetet. A Szörnyvidék a kirekesztettekhez szól, azokhoz, akiket nem fogadnak el, akiket kivetett a társadalom, vagy egyszerűen csak elszigetelődtek másoktól és nem találják önmagukat.
A Szörnyvidéket azoknak ajánlom, akik nem riadnak vissza a horrortól, a véres és bizarr jelenetektől, szeretik a mágikus realizmust, a misztikumot, vagy a fantasy történeteket, egyszersmind a lélektani mélységek és az elgondolkodtató szövegek is megmozgatják.
Ha tetszett az ajánló, a könyvet itt szerezheted be:
Minket pedig ezen a linken támogathatsz
