“Én máig csodálkozom azon, hogy elfogadhatóan tudok írni” – interjú Urbánszki László íróval

“Én máig csodálkozom azon, hogy elfogadhatóan tudok írni” – interjú Urbánszki László íróval

Urbánszki László már jó pár éve az egyik legismertebb történelmiregény-író hazánkban. Számos könyve jelent már meg, a magazinban legutóbb Vérszerződés c. regényéről írtunk. Laci elmeséli, hogyan kötött ki az írás mellett, melyik volt az első regénye és mik a jövőbeli céljai. Fogadjátok és olvassátok szeretettel a szerzővel készült interjút!

Mesélj kicsit magadról! Hogyan jött az ötlet, hogy írni kezdj?

Egész életemben nagyon szerettem olvasni, az írás azonban eszembe se jutott. Ennek részben az lehetett az oka, hogy a hobbim volt a munkám. Hajóztam a Dunán, utána batikoltam, majd fafaragó, faműves lettem. Tíz-tizenöt évig mindegyik elfogadhatóan érdekes maradt majd, amikor rutinná vált a munka, váltottam. Fogadásból írtam egy novellát és beleszerettem. Maximálisan kielégítette túltengő kreativitásomat, de nem voltak alapjaim. Két évre volt szükségem arra, hogy megtanuljak elfogadhatóan írni, majd 2011-ben kiadták az első és máig egyetlen antológiámat.

Mesélj az írásról! Mit jelent számodra?

Hobbi, önkifejezés, szórakozás, isteni hatalom. Bárkit megölhetek, tönkretehetek vagy, az egekbe emelve, boldoggá tehetek. Elvagyunk egymással, én és az írás.

Mi az, amit adni tudsz az embereknek azáltal, amit csinálsz?

Erre csak a megszokott sablonnal tudok válaszolni, szórakoztatok, nevelek, illetve a történelmiben helyre teszek pár ostoba sztereotípiát.

Melyik volt az első regényed, és hogy jutottál el a kiadásáig?

A „Nemtelen nemesek” és nem volt nagy ügy a megjelenés, mert a kiadóm biztatott írásra.

Sok történeted az államalapítás előtti korba kalauzolja az olvasót. Miért pont ez az időszak mozgat meg?

Miért szeretünk egy nőt, amikor mások szebbek, okosabbak, vonóbbak? Nehéz válaszolni, de megpróbálok. Nem dob fel, ha meg van „írva” a cselekmény, a IX-X. századról kevés megbízható adat van, megírhatom a magam verzióját. Másik kedvenc korom, a Tatárjárást követő időszak, szintén rosszul dokumentált. A Honfoglalás előtti-utáni időszakról ezerféleképpen írnak, jórészük nincs kellően alátámasztva, nem túl valószínű, én viszont fontosnak érzem, hogy „megteremtsem” a hihető verziót. Rettentően bosszant, hogy a fiatal nemzedék nem ismeri, nem becsüli a múltját.

Az írásodban érződik, hogy szeretsz az állatokkal foglalkozni. Honnan jön ez a szeretet?

Fogalmam sincs! Jött, van, én pedig kihasználom, hogy elfogadhatóan tudok róluk írni. Mások macskát, kutyát dédelgetnek, agyonölelgetik a lovukat, én megszemélyesítem őket. Ehhez van kedvem és adottságom.

Megosztanád olvasóinkkal a Vérszerződés c. regényed születésének történetét?

A kiadóm megrendelte, én megírtam… illetve, a tréfát félretéve, utána olvastam, beleszerettem, megírtam. Nem a kiadó, hanem én ajánlottam, ők pedig rábólintottak. Rengeteg regény szól a Honfoglalásról, de én sajátosan írok. Van helyem az írók között.

Van valaki, akire felnézel, esetleg olyan író, akit példaképednek tekintesz? Ha van kedvenc idézeted, oszd meg velünk!

Rengeteg író imponál, felnézek rájuk, de ez százakat jelent, és nem szeretném sorrendbe rakni őket. Steinbeck, mert egy mondatával el tudja mondani, azt, amihez nekem egy oldal kell, Rejtő az utánozhatatlan humoráért, Cormac McCarthy, a végtelen hosszú, mégis zseniális mondataiért, Bernard Cornwell a kiváló történelmi kalandregényeiért, George R. R. Martin, a kiszámíthatatlanságáért, Bradbury, mert szépirodalommá tudja varázsolni a sci-fit. Bevallom, hogy az idézetekkel nem foglalkozom.

Mi az, amire a legbüszkébb vagy, mióta írással foglalkozol?

Én máig csodálkozom azon, hogy elfogadhatóan tudok írni. Az, hogy népszerű is vagyok, már maga a csoda.

Mivel foglalkozol, amikor éppen nem írsz?

A faműves foglalkozásom kimondottan kreatív munka, oda kell rá figyelnem, valamint sokat olvasok, ami heti egy-két, néha több regényt jelent. Társaságba nem járok, elvagyok otthon. Ha megunom a bezártságot, elfogadok pár felkérést bemutatókra, meghívok pár barátot, és napokig dumálunk.

Ősszel több regényed is megjelenik. Egy kis ízelítő erejéig mesélsz róluk?

 A Karacs c. ifjúsági regényem (Zrínyi kiadó), mily meglepő, 892-ben játszódik. Egy nagyon szeretnivaló tizenkét éves fiú megpróbáltatásairól szól. Szerepel benne egy hatalmas komondor és egy verekedős öszvér. A nyughatatlan c. ifjúsági fantasym (Főnix) picit idősebb fiúról szól a jövő disztópikus világában. Neki egy görény a barátja, akinek érti a gondolatait. Vidéki gyerek, aki szerencsét próbál az akkori Budán. Humor, kaland, cukker kölykök és állatok. Október végén jön ki a Vérszerződés folytatása, a „Régi-új hazában”. Ez a Honfoglalás sorozat második része, 862-ben játszódik Etelköz és a Kárpát-medence területén.

Mik a további céljaid az írás területén? Dolgozol új kéziraton/kéziratokon?

Kora tavaszig meg kell írnom a Honfoglalás harmadik részét. A népszerűségtől és a kiadók akaratától függően folytatom a „Karacs”-ot vagy „A nyughatatlan”-t, de gondolkodom egy posztapokaliptikus SF-n és egy ifjúsági történelmi témán is. . A történelmi marad a fő zsánerem, de az ifjúsági is nagyon vonz. Muszáj azonban kivárnom, mennyire leszek velük népszerű, és az sem közömbös, van e kiadó, aki megjelenteti.

Köszönöm az interjút! Sok sikert a további írói pályádon!

 

Ha tetszett a cikk, az alábbi linket tudsz támogatni minket: buy me a coffee