Keserű József legújabb kötete a Prae Kiadó gondozásában jelent meg tavaly a Könyvhétre. A szerző a Selye János Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom tanszékének oktatója, és egy kutatócsoportot is alapított, amely a populáris kultúrával foglalkozik. A Lehetnek sárkányaid is egy olyan szakkönyv, amely nemcsak szakmai berkekben lehet érdekes, hanem azok számára is, akik a fantasy és science fiction világában elmélyültek és szeretnének egy kicsit többet megtudni a művel kulturális, szociológiai és pszichológiai hátteréről. És nemcsak a könyvmolyok élvezhetik, hanem a szerepjátékosok, a gamerek és a filmmániások is, mert a modern popkultúra számos vetületét tárgyalja, hiszen a szerző bevallottan szereti és figyelemmel kíséri nemcsak a hazai és nemzetközi irodalmat, de a legújabb mozifilmek és videojátékok megjelenését is.
De vajon miért képes megindítani bennünket a fiktív alakok sorsa, ha tudjuk, hogy fiktívek? Miért fordul elő, hogy sírunk filmnézés vagy olvasás közben? És hogyan lehetséges az, hogy ugyanaz a jelenet minden újraolvasásnál (vagy újranézésnél) képes izgalomba hozni bennünket, holott tudjuk, hogy mi fog történni?
Bár lassan haladtam vele, nagyon élveztem ezt a könyvet, mert minden sorát áthatja a fantasztikum iránti rajongás és nem bonyolódik barokkos körmondatokba, mindvégig olvasmányos és közérthető marad. Nemcsak a szakmai zsargonokat hangoztatja, hanem az író a hétköznapi „műkedvelő” bőrébe is olykor belebújik és társadalmilag érzékeny témákat is felhoz. Sőt, a humorát is megcsillantja!
Miközben olyan világban élünk, amelyet sosemvolt kényelem és jólét jellemez (ami azért – tegyük hozzá – a világnak csak egy részére igaz), kínzóan sóvárgunk egy egyszerűbb, közvetlenebb lét iránt, amelyet a fantasy kvázi-középkori világai, a sci-fi technológiai víziói és a képregények szuperhősei kínálnak fel számunkra. Ha csupán képzeletben is, de ezekben a világokban olyan nagy tetteket hajthatunk végre, mint kedvenc hőseink.
A könyv alcíme „A fantáziavilágok építése mint kulturális gyakorlat”. Ez a többség számára nem mondhat túl sokat, de igyekszem röviden összefoglalni, miről is esik szó. Keserű József első körben azt a témát járja körbe, hogy mi is az a fantáziavilág, miért is van szükségünk ezek létezésére, hogyan lesz kerek és teljes egy ilyen világ kitérve a nyelvre, a világépítésre és a mítoszalkotás folyamatára, miközben szemléletes példákkal támasztja alá érveit. Mesél a térképek szerepéről, a hangulatkeltő elemekről, különböző médiumok egymásra hatásáról, és olyan szociálpszichológiai jelenségekről és azok következményeiről is, mint a politika, a háborúskodás, eltérő kultúrák találkozása, meg a rasszizmus. A legérdekesebb mindeközben az volt számomra, hogy az orkok, milyen remek szemléltető eszközül szolgáltak arra, hogy az előítélet meg az elfogadás, illetve a fentebb említett egyéb tényezőket bemutassák rajtuk keresztül.
A mitológiában és a modern populáris kultúrában megjelenő szörnyek a legtöbb esetben valamiféle archetipikus, ösztönösen bennünk élő félelem kivetülései, megtestesítői. Képzeletbeli lényekben, szörnyekben és mitikus történetekben jelenítjük meg, nagyítjuk fel és éljük meg legbelsőbb szorongásainkat vagy éppen illetlennek tartott vágyainkat.
A Lehetnek sárkányaid is nagy segítség lehet kezdő írok, alkotók számára is, mert bár nem írástechnikai könyv, de rengeteg olvasmánytippet ad, és olyan témákat boncolgat, ami a ma emberének fontos és központi kérdése lehet, valamint számos példát nyújt arra, hogy ezek miképp jelennek meg a vásznon, a papíron, vagy az alkotók és fogyasztók fantáziájában. Az említett művek a régi nagyok és a kortárs művészek köréből vegyesen kerülnek ki. A kötetben szerepel többek között Tolkien, Bradbury, Ursula K. Le Guin, Mark Lawrence, Moskát Anita alkotásainak értelmezése, vagy a M.A.G.U.S., a Trónok harca és társaik világát szemlélhetjük egy másik nézőpontból.
… a hájpolt termékekre gyakran nagyobb figyelem irányul, mint kellene, miközben az értékes alkotások sokszor a háttérben maradnak, vagy elvesznek az információdömpingben. Az internet azonban e tekintetben leginkább felerősíteni képes a jelenlét utáni kínzó vágyat, kielégíteni nem. Miközben a fogyasztók állandóan az újdonságot keresik, maguk sem veszik észre, hogy olyan hajsza részévé váltak, amelyben sosem fogják magukat utolérni. Az árufelhalmozás legjobb esetben is csak csömörhöz vezet, legrosszabb esetben pedig – a kattintásaink révén – mi magunk válunk áruvá.
Keserú József fantáziavilágokról írt szakkönyve a bölcsészeken túl azokat is megfoghatja, akik érdeklődnek és olvasottak a fantasy és tudományos-fantasztikus világában és érdeklődik azok szociológiai és pszichológiai aspektusai iránt, akik szeretnek pár lépés távolságból, más szemszögből rátekinteni kedvenc világukra, játékukra, filmjükre vagy könyvükre. Én élveztem ezt az utazást, sok újdonsággal, de örök érvényű igazsággal találkoztam az utam során és szerintem másoknak is remek kikapcsolódást jelenthet két regény között.
