A szerző cikkei

Szőke Kriszta

Álmodozó vagyok, aki képtelen megmaradni a realitás talaján, mert a lelke magasabbra vágyik. Kereső. Utazó a világban és önmagában, nyitottan az egész mindenségre. Csak egy kis lélek, aki valahonnan ide pottyant, s ha már így esett, gondolta körül néz.
Ismerd meg a szerkesztődet! -Kriszta

Ismerd meg a szerkesztődet! -Kriszta

  Talán megfoghatatlan az, hogy kik vagyunk, hiszen az élet csupa változás, amelyben mi magunk is folyamatosan fejlődünk, alakulunk.  Hiszek az örökös úton levésben, ahol a legfontosabb, hogy élvezni tudd azt, hogy befogadd és magadba szippantsd, amit ott találsz. Valahogy…
Új város, új élet

Új város, új élet

Sokáig bolyongtam az életemben. Cikk-cakkban, hullámosan, párhuzamos és egyenes úton. Volt, hogy az új életnek csupán a küszöbéig jutottam el, épp csak beleszippantottam a levegőjébe, de hazugság szaga volt, tőlem idegen és tudtam, sosem lennék képes belepréselni a világomat. A…
Útitársak

Útitársak

Sosem voltam az a típus, aki rettegett volna az új utak lehetőségétől. Sokkal inkább féltem attól, hogy egy olyan állapotba ragadok bele, ami elnyel, mint egy nyálkás, súlyos mocsár, amibe ha egyszer belegyalogol az ember, kegyetlen lassúsággal szívja magába áldozatát.…
Még láthatatlan

Még láthatatlan

A jövőbe azért olyan nehéz hitet vetni, mert hiába tekintesz a távolba, nem látsz semmit. Ahogy egy magas hegycsúcsot megmászva is azt képzelné az ember, hogy elé tárul a világ, de igazából egy bizonyos táv után már csak valami homályos,…
Fogadom, hogy betartom.

Fogadom, hogy betartom.

Már csak egy éjfélt ütő óra választ el minket az új év kezdetétől. Hogy ki hogyan köszönti, köszönti-e egyáltalán, mindenkinek szíve joga eldönteni. Bevallom, az én jónak mondható szilvesztereimnek száma ritkaság számba ment idáig, ezért minden évben egyfajta mumusként leselkedik…
Otthon az ünnepben

Otthon az ünnepben

Vegyes érzések kavarognak bennem. Karácsony elő estjén járunk. Felkerekedtem a nagyvárosból, magam mögött hagyva nyüzsgő hétköznapjaimat, az idegen forgatagot. Idén valahogy végeláthatatlanul hosszúra nyúlt a várakozás. Mintha a kelleténél korábban kezdődött volna. A figyelmeztető jelek a boltokban, miszerint ünnep jön,…
Amikor egy építészmérnök tollat ragad, hogy írjon – Beszámoló Radnóthy Szabolcs A hullámlovas című könyvének bemutatójáról

Amikor egy építészmérnök tollat ragad, hogy írjon – Beszámoló Radnóthy Szabolcs A hullámlovas című könyvének bemutatójáról

Radnóthy Szabolcs könyvbemutatójára gondos előkészületekkel indultam útnak. Már az azt megelőző napokban igyekeztem átszellemülni, minden információt magamba szívni, amit tudni lehet róla, hiszen ez az első könyve. Hivatalos oldalán egy kis bepillantást engedett a műbe, apró részletekként tárult elém a…
A téllel karöltve

A téllel karöltve

 Van valami bánatosan otthonos hangulata a télnek. Különösen azok számára, akik gondot cipelnek. Ezek súlya mintha könnyebben viselhető lenne ebben a homályban, mint a nyári ragyogásban, ahol mint egy reflektorfény borul arcunkra a világosság, pontosan kirajzolva ezzel a szemünk alatti fáradt…