Vendégírások

Repülő idő

Repülő idő

Torkosan és szédülten. Szaftosan és éberen. Foglalkoztat a minden, egyszerre a semmi… Számtalan lépések, íztelen érzések. Ezeknek mámoruk van. Szorongató vágyak, ölelő ágyak. Kerek gombok néznek belém. Szívnak az árnyak, pezsdűlnek a lábak. Koszom lefolyik előlem. Tisztuló kép Serdülő ér.…
Talán

Talán

Azt szokták mondani, Isten egyik kezével ad, a másikkal elvesz. Én sokszor úgy érzem, hogy nekem először két kézzel ad, aztán két kézzel elvesz. Nálam nincs meg a helyettesítés. Sosem úgy történik, hogy egy szeretett személy kisétál az életemből, de…
Megöregszünk

Megöregszünk

Az ember egyszer csak megöregszik, és elfelejt szavakat, nem tudja már merre kell menni, s ázik egyre kapuk alatt, karján szerelem helyett ül a tegnapok bús magánya, és ujjai közt csordul a léha ma… egyszer csak jönne, a menni elől,…
Ébredés

Ébredés

Reggel ahogy felébredtem álmosan és kócosan mentem a fürdőszobába. Örültem, hogy reggel van, mert az asztalon várt a forró, friss, még gyözölgő kávém. Reggel tervezem el a napom a kávémat kortyogatva gondolkodom, milyen lesz a napom, hogy mi a dolgom,…
Descartes álmai

Descartes álmai

Álmában árnyak, házak és nyitott ajtószárnyak. Vajon a szél honnan fúj, cogito ergo sum. Mennydörgés, szoba, szikrák, másodjára mit lát. Tudja mindez már a múlt, és néhány kép megfakult. Harmadik álma jövő, álmában érzi ő, szótárban a teljesség, költőnél a…
Szerelmes vallomások

Szerelmes vallomások

Gazdag vagyok. Enyém a boldogság madara. Láttam. Kék volt a mosolya. Kék volt a tolla, kék volt a szárnya, kéket hullajtott múltból a mába. Ezzel a tollal írtam a hegyre: voltam egyszer igazán szeretve. Hegy megkopik, szín megfolyik, madár lelke…
Aki számunkra nagyon fontos

Aki számunkra nagyon fontos

Sokszor gondolkozunk azon, hogy mennyi ember is vesz körül minket az életben. Kikre számíthatunk és kik azok akikre támaszkodhatunk. Amikor végignézzük a listát a fejünkbe, akkor jövünk rá, hogy ki az a személy, akire tényleg azt tudjuk mondani, hogy ő…
Idő

Idő

2012. Június. 04., hétfő Kedves Naplóm! Már alig várom a nyári szünetet. Akkor csak hiányozni fog, az kevésbé szívcsavaró, mint minden nap látni. Órákon még csak-csak „elvagyok”, hiszen minimálisan leköt a tanulás, de a szüneteket csak úgy tudom elviselni, hogy…
Nem haltam meg!

Nem haltam meg!

Nem haltam meg! Nem, nem haltam meg. Csak egy angyal csókolt meg. A csókkal elrepültem. Elvette terhem, Szabad lettem. Nem, nem haltam meg. Attól, hogy nem látsz, még élek, Csak már semmitől sem félek. Keress meg szívedben,  ott hajózok ereidben.…
Petra

Petra

Ránk mondják, hogy örök elégedetlenek vagyunk. Hogy habzsoljuk az életet, strigulázzuk a kapcsolatokat és olcsó, pláza-lelkű árnyékokká hagyjuk magunkat sorvasztani még felnőtt korunk előtt. Talán jobb lenne ilyennek lenni… Együtt táncolni alig valamit elfedő ruhákban félig ismeretlen lányokkal, majd fogni…
Éjszaka

Éjszaka

ÉJSZAKA   Lomhán folyik Fekete árnyképként Egyenest előttünk sötét, puha bunda, Nem látni már Aranyszín táncában Nappalunk őrzőjét, két szemét lehunyta. Csúszik a SZÉT, Gabalyog az ÖSSZE, Homályos karjában a BIZTOS elveszhet, Békés az ádáz, Baljósból biztató, Mételyes haragra kínál…