Egy könyv, mely törékennyé tett – ajánló Jodi Picoult: Törékeny c. regényéről

Egy könyv, mely törékennyé tett – ajánló Jodi Picoult: Törékeny c. regényéről

,,Gyönyörű kislányom született, aki viszont törékenyebb a szappanbuboréknál is.

Az édesanyád vagyok, meg kell védjelek. De mi lesz, ha a nagy igyekezetemben inkább csak ártok majd?”

Egy könyv, mely törékennyé tett engem is, majd az 507. oldalon szilánkosra tört. Egy könyv, mely bebizonyította számomra végérvényesen is, hogy nem kell senkinek és semminek sem tökéletesnek lennie ahhoz, hogy szerethető legyen. Egy könyv, melynek olvasása közben azt éreztem, hogy a szívem kettéhasad. Egy könyv, melynek befejezése után hangos és mély sóhajok közepette csak arra tudtam gondolni: bárcsak szólhatnék Willow-hoz pár mondatot vagy megölelhetném, és átvehetnék tőle egy kis terhet, hogy könnyebb legyen neki. Egy könyv, mely megtanított értékelni azt az életemet, melyről azt hittem, hogy élhetetlen.

http://instagram.com/lendulet.magazin

http://instagram.com/lendulet.magazin

Jodi Picoult-tól már olvastam a Nővérem húgát, a Tizenkilenc percet, nemrég fejeztem be a Törékenyt, most pedig a Házirendet kezdtem el. Talán jelenlegi ,,otthontalan otthon” életemben az egyetlen dolog, ami kikapcsol és menedékként szolgál, az a Jodi Picoult által írt könyv.

IMG_20140620_153407

Az írónőt hamar megszerettem, a gyönyörű könyvborítóival együtt. Bár be kell vallanom, az elején nehéz volt befogadnom a regények felépítéseit, vagyis azt, hogy a könyveiben az összes szereplő szemszögéből megismerhetjük a történeteket. Aztán – az egyébként elsőként olvasott – Nővérem húga felénél ráeszméltem, hogy nem tudom letenni a könyvet. Reggel a sötét buszon, az út melletti lámpák hol meg-megszűnő fényénél olvastam, hazafelé pedig rendszerint rám kellett szólni, hogy szálljak le, mert a végállomáson vagyunk. Gyakran elfelejtettem enni, tanulni a másnapi dolgozatra vagy lefeküdni az ébresztő hangja előtt. A könyv végét, az utolsó lapokat pedig végigáztattam a könnyeimmel, ahogy a Törékenynél is a minap. Rá kellett jönnöm, hogy Jodi Picoult írói zsenialitásának tudható be az, hogy egy regény írása közben egyszerre tud gyermek, szülő, ügyvéd, szülész-nőgyógyász (sorolhatnám tovább) lenni és hol nő, hol pedig férfi.

Az írónő eddigi, általam olvasott könyveiben mindig egy család életébe engedett betekintést. A Törékeny is egy házaspárról és két gyermekükről szól. Willow osteogenesis imperfecta-val, vagyis csonttörékenységgel születik, hat éves koráig hetvenöt csontja törik el. Ez már magában bőven elég lenne a drámához, ám még ott van a háttérbe szorult, kevés figyelemben részesülő Amelia, Willow nővére, aki vagdossa magát és evészavarai vannak. A szülök, Charlotte és Sean az olvasó előtt vívják meg a mindennapok nehézségeit beteg kislányukkal, és egy lázadó kamasszal. Az igazi fordulatot mégis az adja, amikor az anya bepereli a szülész-nőgyógyászát, Piper-t, aki nem mellesleg Charlotte legjobb barátnője is egyben. Miközben az anya minden erejével azon van, hogy megnyerje a kártérítési pert, hogy Willownak jobb élete lehessen, a család szilárd egésze széthullani és felbomlani látszik.

IMG_20140620_152503

Ahogy a borítón is olvasható: ,,Jodi Picoult a tőle megszokott érzékenységgel írja le, milyen könnyen elszakad a szeretetből és öncsalásból, kegyes hazugságokból és elhallgatásokból szőtt háló, és a zuhanás után rádöbbenünk, milyen törékeny is az életünk.”

IMG_20140620_152340

Hogy kinek ajánlom ezt a regényt?
Mindenkinek, nemtől és kortól függetlenül. Néha szükség van az olyan könyvekre, melyek adnak egy hatalmas nagy képzeletbeli pofont, hogy értékelni tudjuk azt, amink és ahogy van. Willow, az apró, törékeny kislány örökre a szívembe költözött, és soha nem felejtem el azt, amit tőle tanultam. Bátran ajánlom nyári olvasmányként. Hiszen ne felejtsd el: bármikor kezdhetsz új életet, és az első lépés mindig a nézőpont megváltoztatása. Jodi Picoult: Törékeny című könyve tökéletes kezdet.

,,Az ember mindig más családot akar. A lényeg, hogy ne olyan legyen, mint a meglévő. Tökéletes gyereket, rajongva szerető férjet, foggal-körömmel ragaszkodó anyát szeretnénk. Éldegélünk felnőtt babaházainkban, és nem is sejtjük, hogy életünk megszokott díszletei egyik pillanatról a másikra átrendeződhetnek.”


Betekintés a szerkesztőség kulisszái mögé továbbra is az Instagramunkon: 

http://instagram.com/lendulet.magazin

http://instagram.com/lendulet.magazin

Szerző:

Széni (Póczek Klaudia)
Könyvekben élek. Az írók, és a műveik szereplői gerjesztik nekem a komfortos világomat, ahol én jól érzem magam. Azt hiszem, ha nem egy ilyen múlt lenne mögöttem, mint amilyen van, most nem értékelném az apró dolgokat, nem írnék, és nem lenne egy könyvjelzőm ,,A KÖNYVEK NEM BÁNTANAK" felirattal.

1 comment

Szólj hozzánk!

A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás