inspiráció

Rád várni

Rád várni

Várok. Nem akartalak. Semmit sem jelentettél, még csak észre sem vettelek. Elmosódott folt voltál egy őrült estéről írt mesekönyv lapjának egyik gyűrött szélén, szamárfül mögé bújva. De te nem tágítottál, lyukat vágtál a világom kerítésére, egy pillanatra kézen ragadtál, majd…
Ha másod nincs is, ezt add tovább…

Ha másod nincs is, ezt add tovább…

Ma, az egyre fenyegető globális felmelegedés, a talpunk alatt haldokló Föld, a légszennyezés és a virtuális valóság mindent uraló térhódításának korában, amikor nap mint nap kipusztulóban lévő fajok utolsó példányairól olvasunk cikkeket, megfeledkezünk valamiről. Valamiről, ami fontos, lényünk és létünk…
Élet a csend után

Élet a csend után

Egy hete annak, hogy meséltem nektek arról, hogy milyen is az, ha valaki magával viszi a szavakat, kilopja a napfényből a fényt és nem marad más az emberben utána csak csend és végtelen sok homok. Most arról szeretnék mesélni, hogy…
Társaink egy lakatlan szigeten

Társaink egy lakatlan szigeten

Ilyen-olyan módon visszatérő kérdés az életünkben, hogy mit vinnénk magunkkal egy lakatlan szigetre. Talán ez az édesen borzongató „mi lenne ha”-érzés bújik mögé, vagy a gondolat misztikuma okozza: titokban szeretünk eljátszadozni a fantáziaképpel, amint magunkra maradva ülünk, homokba süppedő lábujjakkal,…
Szerdai pozitív – Mindig együtt előre

Szerdai pozitív – Mindig együtt előre

Sokszor hisszük azt, hogy teljesen egyedül vagyunk a világban, pedig ez nincsen teljesen így. Előfordul, hogy olyanok, akik nincsenek egy légtérben, akár egy időzónában mégis képesek fantasztikus dolgokat létrehozni. Vagy éppen újra találkoznak az évek múlásával, és mintha mi sem történt volna, ugyanott…
Félek, tehát vagyok

Félek, tehát vagyok

„Bontsátok le a falakat!Máskülönben szűkösen fogtok élni, félelemben, és barikádokat emeltek az ismeretlen ellen, imákkal óvjátok magatokat a sötétségtől, verseket költötök a félelemről és bezártságról.Különben soha nem ismeritek meg a poklot – de a mennyországot sem. Nem fogjátok megtudni milyen…
A teremteni tudó lélek

A teremteni tudó lélek

Minden egyes nap felkelünk, akárhogyan is telt az előző. Ahogy a ruháinkat, egyenként magunkra vesszük a vágyainkat és a terheinket. Bágyadtan bámulunk a reggeli kávéscsészénkbe, de elmosolyodunk, ha eszünkbe jut a vicces kiscicás videó, amit előző nap láttunk. Sápadt napsütésben…
Az új luxus: offline

Az új luxus: offline

Egy újabb este. A vállamat szokás szerint csak a csend és az egész napos fáradtság nyomja, én pedig bámulom a képernyőt.Laptop, telefon.Félre teszem. Elmosogatok.Odébb tolok két poharat és egy tollat, arrébb pöckölök egy morzsát.Fél szemmel újra a képernyőt lesem, és…
Hajnali részegség

Hajnali részegség

Ébredés.Az ágyban fekszem, elterülve, fél szemmel a falon táncoló reggelt figyelem. Kecses marionett-bábukként mozgatja a márciusi fényeket, végtelen hajlongással. Hullámzik –ha lehunyom a szemem, szinte érzem a csendes ringatást. Megnyugtat, elaltatja minden gyanakvásom, amelyet a világ felé támasztok, amelyek a…
Óceán

Óceán

Voltak idők, amikor nem léteztem. Pontosabban léteztem, csak nem éreztem. Amíg ez tartott, gondoltam, minden szakadék felett ott van egy híd, az eső egyszer elfogyhat, a fák pedig örökké élnek, mert öregkorukra olyan mélyen fúródnak a földbe, hogy senki sem…

A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás