kilátástalanság

Még sincs elegem – az örömtelenségről

Még sincs elegem – az örömtelenségről

Én nem bánnám, ha néha-néha meglátogatna a Szomorúság. Mondjuk, havonta egyszer. Vagy inkább félévenként. Elüldögélhetne itt. Még be is sötétítenék a kedvéért. Összehúznám magam. És sajogna, sajogna a szívem. De hogy mindennap eljön! Na nem, azt már mégsem! Hogy felidézze…
Zsilipet nyitottam. Gát szakadt.

Zsilipet nyitottam. Gát szakadt.

Valahogy mindig így alakul.Ott vannak a nagy boldogságok apró szépséghibákkal, aztán a végén már el sem tudjuk képzelni, hogy egyáltalán léteztek.Csak a hibák maradnak apró szépségpöttyökkel. “Te boldog vagy?” – Néztél rá égőkék szemekkel és én hirtelen, ahogy mondják, se…