Home › Post Tagged with: "szerelem"

szerelem

Magazin
Hogy honnan tudom?

Hogy honnan tudom?

Rehó Bianka
A szökőkút cseppjei hangos morajjal simogatták a víz felszínét. A fények lélekmelengetők voltak, ahogyan pislákoltak a félhomályban utat mutatva a járókelőknek.
A Nap még csak most bukott le a horizonton, de az emberek már eltűntek. Végül is ki lenne olyan bolond,…
Magazin
Kopog a végzet a macskakövön

Kopog a végzet a macskakövön

Szőke Kriszta
Megmagyarázhatatlan, azt mondják…Valóban az. Miért pont te?Kerestem a pillanatot, amikor eldőlt bennem a felismerés pillanata. Azt hiszem, a kezdetben ez vagy benne van, vagy nincs és ha nincs, akkor nem is lesz ott soha.Azt hiszem, ha első alkalommal beledobban a…
Magazin
Válaszokra várva

Válaszokra várva

Rodonit Zoé
Számolom vissza a napokat, és te már itt is vagy. Három hónappal ezelőtt azt gondoltam, hogy ilyenkor már rég túl leszek a mi kis történetünkön, már nem fognak érdekelni a miértek vagy legalább a szavak és az érzések elfogynak. Azt…
Spirit
A művésznő a szomszédból

A művésznő a szomszédból

Szőke Kriszta
A szomszédban lakik egy művésznő. Annak ellenére, hogy egy karnyújtásnyira van, ritkán találjuk meg egymást. A nagymamám lehetne, éles, karakteres arcvonásai szigorú jellemről, harcedzettségről, magáról a leélt időről árulkodnak. Nem is hittem volna, hogy egy egész életnyi művészet szunnyad benne.A…
Vendégírások
Egy távkapcsolat margójára

Egy távkapcsolat margójára

Vendégszerkesztő
Szőke herceg fehér lovon helyett barna herceg repülővel. Adódnak olyan apróságok, hogy kétezer kilométer meg ritka találkozás, mert kinek van annyi szabadsága és pénze, hogy havonta találkozzon a másikkal. (Megsúgom, nem sok mindenki engedheti meg magának.) Aztán a Facebook üzenet…
Vendégírások
Tiltott gyümölcs

Tiltott gyümölcs

Vendégszerkesztő
Ülünk egymással szemben. Te felállsz, én követlek. Tekintetünk találkozik, elindulok, követed a mozdulataimat, s végül te felszállsz a metróra, ami arra megy, én felszállok arra, ami erre, s az ablakból még mindig nézzük, miként ültünk az előbb egymás előtt. Elindul…
Magazin
Adj vissza magamnak!

Adj vissza magamnak!

Szőke Kriszta
Nem tudom kikophat-e belőlünk valaki. Nyomtalanul. Észrevétlenül.Ahogy egy végigálmodott éjszaka után az álomképek megsemmisülnek az ébredésben. Mintha ott sem lettek volna.Csupán a ráncos lepedők árulkodnak az éjjel nyugtalanságáról. Meg a verejték, aminek hűvösét őrzik. Sokáig fejtegettem magamban, mi az oka…
Vendégírások
Reggel

Reggel

Vendégszerkesztő
Kócos délelőttök áznak a párában, gyűrődve nyújtózik a lét a paplanban. Álmosan borzolja magát az ébrenlét,  szívében tovább álmodna még. Nem lehet. Indulni kell újra az útra. Kín telepszik a szürke dombokra. A ködös semmiben remeg egy érzés, törékenyen elillanó…
Vendégírások
Pillantás

Pillantás

Vendégszerkesztő
Nézz rám. Csak ennyit kérek. Nézz rám, és lásd mivé lett Ki idáig mindent csak érted tett, Kit ha szóval döftél visszaölelt, Kinek könnyeit nem érdemled, Ki bármit is tesz, te elfeleded. Ki várt és remélt, s csak rád bízott,…
Vendégírások
Annyira halandó

Annyira halandó

Vendégszerkesztő
Annyira halandó voltál mindig is, mégis március 13-án fölém hajolva tájjá görbültél. Könnyű, habos felhők. Hátakra roskadó illatok. Gyökeres fejű fákon rózsaszín körmök. Meleg öl az asztallal és a családommal. Ezt a napot felvettem videóra. Azóta egy foghíjas pendrive-ban ordítasz…