Újjászületés – Lendületben maradunk

Újjászületés – Lendületben maradunk

10258554_721053254617206_2092721214501769184_n

A Lendület Magazin 2013. január 12-én indult el Albert Timi és Gellér Zsuzsanna gondozásában, egy kezdetleges oldalon. Akkor még csekély olvasóval rendelkezett a magazin, és nem lehetett nagy oldalletöltésekről beszélni. De Timi és Zsú nem adták fel, mert tudták, hogy a csodákra szükség van, és annyi apró kincs bújik meg ebben az ijesztő világban, csak elég időt és energiát kell fordítaniuk arra, hogy meg is találják.

régi oldalunk

régi oldalunk

2013. október 13-án Ivanics Gábornak köszönhetően elkészült az új honlapunk, a mostani, nagyobb tárhellyel, modern, színvonalas, megjelenéssel. Ez a nap nagy mérföldkő volt a Lendület életében, hiszen ekkor hoztuk létre a Példaképeink rovatot, melyben az elsőként publikált, Bihari Vikivel készített interjúval debütált az új oldalunk. Azon a napon, és a rákövetkező hetekben is hatalmas oldalletöltéseket lehetett mérni. Mérhetetlen örömet, elégedettséget és boldogságot éreztünk, amikor egy üzenet fogadott minket Ivanics Gábortól, melyben azt írja, hogy sikeresnek nyilvánítja az új honlapunkat (mely akkor még csak pár hete létezett).

bihari viki

Mára 11 főre gyarapodott a szerkesztőségünk. Kezdetben ijesztő volt számunkra a közös munka, mindenkinek nehéz volt ennyi emberrel összecsiszolódnia. Büszkén jelenthetjük, hogy átlendültünk a kezdeti megpróbáltatásokon, és teljes egészében helyt állunk a mottónknak megfelelően, mely így hangzik: Egy mindenkiért, mindenki egyért, mert Lendületben vagyunk és maradunk!

2014. január 19-én a varázslat cikkel elindítottuk az Inspiráció címmel ellátott rovatunkat. Céljaink között szerepel, hogy a rossz gondolataitokat jókra cseréljük, ezért tartjuk fontosnak, hogy ellásuk titeket inspirációkkal.

Legújabb rovatunk, a Lendületet adunk 2014. február 1-én nyitotta meg kapuit. A legelején nem is gondoltuk volna, hogy mekkora öröm lesz számunkra is a magazin e része. Hiszen azáltal, hogy kérdésekkel fordultok hozzánk és szakértők, szakmabeliek segítségével megválaszoljuk – közben, veletek együtt, mi is tanulunk mindig valami újat, ennek következtében továbbképezzük magunkat.

Eredményeink számokban:

Interjúk: 96 db (ebben benne vannak a Példaképek is)
Ajánlók: 27 db
Magazin: 183 db
Cikkek (blogokról, Inspiráció és Lendületet adunk rovat): 109 db


Szeretnénk, ha egy kicsit jobban megismerkednétek a Lendület Magazin szerkesztőivel, hogy tényleg igazi közösség tudjunk lenni, mi így, Lendületben. Ezért arra gondoltunk, hogy pár sorban összefoglaljuk az eddigi élményeinket a Lendülettel és veletek, olvasóinkkal kapcsolatban.


Albert Timi:

Én személy szerint úgy látom, hogy létrehoztunk egy színteret, ahol bárki megmutathatja magát. Lehetőség van azonnali visszacsatolásra, tehát láthatja, hogy az alkotásainak milyen a fogadtatása. Az én filozófiám az, ha legalább egyetlen embernek is örömöt okozunk azzal, hogy itt megjelenhetett, megmutathatta magát, akkor már megérte. Megéri azért is, mert nagyon sokan végre át merik lépni azokat a határaikat, melyeket eddig csak távolról figyeltek. Az emberek erőt merítenek mások sikeréből, és ők is megmérettetik magukat. Számunkra, szerkesztők számára pedig öröm figyelni azt, ahogyan az alkotók megnyílnak, és akik igazán küzdenek az álmaikért, ők reményeink szerint ki is virágoznak.

Timi, Zsú

Gellér Zsuzsanna: 

Ha belegondolok, hogy mikor olyan másfél éve még csak a magazin nevén töprengtünk Timivel, és még csak ketten írtuk a cikkeket, mennyire távolinak tűnt még az, amit most elértünk.
Igazán nagy élmény volt, ahogy napról napra lestük a követőink számát, és igazán nagy öröm volt, amikor ezret jelzett az oldalunk. Elképzelni is sok ezer embert, szóval nagyon jó érzés, hogy ennyien olvasnak minket, ha nem is folyamatosan, de tudnak rólunk.
Még jobb érzés tudni, hogy emögött az eredmény mögött igazi csapatmunka van, mindenki szívét-lelkét beleadva hozza ki magából a legjobbat nap, mint nap. Szeretek ehhez a közösséghez tartozni, hiszen tudjuk, bármit elérhetünk, csak akarni kell, és persze tenni érte. Semmi nem fog az ölünkbe pottyanni, de a kitartás és kemény munka eredményt hoz.
Azonban ha kemény munka is kell a sikerhez, a Lendületnél azt is élvezettel végezzük, hiszen közben rengeteg tehetséges embert ismerünk meg, akik folyamatosan elkápráztatnak minket alkotásaikkal és megerősítenek minket benne, hogy igenis érdemes csinálni, hiszen annyi csoda van a világban, kár lenne, ha nem tudna róla mindenki.
Ráadásul olvasóinktól, alanyainktól sokszor tanulunk, sőt emellett igazán segítőkészek. Szóval nekik is köszönettel tartozunk, hiszen nem csak mi, a szerkesztőség érdeme a siker, hanem az övék is. Köszönjük!


Rose:

Kicsivel több, mint egy éve vagyok tagja a Lendület csapatának. Nagyon sokat köszönhetek szerkesztőtársaimnak, hiszen én nem tanultam az írás művészetét. Mindig segítségemre voltak és ennek köszönhetően úgy érzem rengeteget fejlődtem. Ezért is ért meglepetésként, mikor tavaly augusztusban Albert Timi felkért főszerkesztőnek. Hatalmas örömmel töltött el, hiszen nem gondoltam volna, hogy valaha sikert érhetek el ezen a területen. Jó érzés egy ilyen csapatban dolgozni.
Sokan nem is gondolnák, de rengeteg háttérmunka van minden egyes apró változás, mozzanat mögött. Amiben tudjuk, támogatjuk egymást és így mind fejlődhetünk.
Számomra nagy mérföldkő volt Bihari Viktóriával készített interjúm. Már maga az élmény is hihetetlen volt, hogy a kis Vikuval dolgozhatok együtt és ehhez még ráadásként társult, hogy ezzel a cikkel debütált új weboldalunk. Arról nem is beszélve, hogy rengetegen olvasták a cikket és pozitív visszhangja volt.
Másik számomra fontos esemény az volt, mikor írásomat a Zama’s Blog szerzője megosztotta facebook oldalán. Megtiszteltetés számomra, hogy egy olyan blogger teszi közzé írásomat, aki már évek óta jelen van az írás világában.
Hihetetlen érzés az, hogy ha a nulláról kezded és azt látod, hogy van eredménye. Szeretem ezt a munkát, és mindazt, amit kapok tőle. És ezért megpróbálok én is minél többet adni mind az olvasóknak, mind a szerkesztőtársaimnak.

Kitti, SzéniSzéni:

Június 2-án lesz egy éve, hogy csatlakoztam a Lendület Magazin szerkesztői közé. Nem tudom, hogyan is lehet pár sorban kifejteni a véleményemet valamiről, mely az életemet jelenti. Mert nekem a Lendület az életem. Fogalmam sincs, hol és ki lennék, ha nem tartozhatnék ehhez a közösséghez. Két nappal ezelőtt tettem sikeres vizsgát újságíró szakon. Ott virít a bizonyítványomban az ötös. A magazin nélkül nem sikerülhetett volna, hiszen a szerkesztőtársaim, és ti, az olvasók, hitettétek el velem azt, hogy sikerülhet. Mert hiszek az álmaimban, és soha nem adom fel. Ezentúl, ha bemutatkozom, az első mondatomban szerepelni fog: újságíró vagyok. Teljesült egy álmom. Azt szeretném, ha a Lendület által mások álmai is valóra tudnának válni, és ti is érezhetnétek azt a felemelő, elégedett érzést, melyet én. Mindannyian vagyunk valakik, soha ne felejtsétek el! Mi mindig itt leszünk nektek, és segítünk, bátorítunk titeket, de az utat nektek kell bejárnotok. Higgyetek magatokban, mert mi hiszünk bennetek.
Köszönöm ezt az egy évet a szerkesztőtársaimnak, és a magazin olvasóinak. Az alanyoknak, akik bearanyozták a napjaimat. Albert Timinek, hogy a mentorommá avanzsálódott, és soha nem engedte el a kezem. Maradok veletek, Lendületben.


Támcsu Anikó: 

Az igazat megvallva, nem hittem volna, hogy valaha bekerülök a csapatba. Hetekig néztem csodálkozó szemekkel, amiket ezek a lányok alkotnak, majd egy nem várt pillanatban a sors úgy hozta, hogy már címeztem is az emailt az Albert Timinek. Csillagos volt a szemem, amikor azt mondta, hogy “fel vagy véve”. Rendkívüli érzés ebben a varázslatos kis csodagyárban dolgozni. Szívesen csinálom és a legjobb az egészben, hogy a saját alkotásaimon keresztül mondhatom el az olvasóknak, hogy igenis a legmélyebb gödörből is van kiút, és tudok nekik inspirációt nyújtani. Ez a legnagyobb szuper erő a világon, a szavaidon keresztül segítesz valakin! Megfizethetetlen érzés.

Anikó, Vera

Bóbics Veronika:

Számomra a Magazin elsősorban egy nagyon jó közösséget adott. Miután eljöttem a régi irodalmi portától, ahol írni kezdtem, a valahová tartozás élménye hiányzott leginkább, és ezt az érzést a Lendület remekül visszahozta. Kiskoromtól fogva szerettem volna magamat kipróbálni az újságírás terén, de mégsem akartam a szakmát a hivatásomnak választani, hiszen bizonyos szegmensei miatt, nem éreztem volna igazán jól magam benne. A Lendületen viszont olyan tehetséges emberekkel készíthetek interjút, illetve írhatok róluk cikket, akiknek a munkáit magam is becsülöm. Csodálatos látni, amikor pozitív visszajelzéseket kapunk, és valaki leírja, hogy mennyire szereti olvasni a Magazint vagy mennyi erőt ad a mindennapjaihoz. Mióta a szerkesztőség tagja vagyok, újra írok rendszeresen, ami hihetetlen élmény, ahogy a saját rovatunk is, hiszen ezáltal sokkal közelebb tudunk kerülni az olvasókhoz. Szeretem, hogy csinálhatok valami hasznosat, amit ráadásul imádok. Hiszem, hogy idővel nagyobbra tudjuk kinőni magunkat, hogy az eredeti céljaink bár kibővülve, de azért megmaradnak, és minél több tehetséges embert mutathatunk be.


Baksai Vivien:

Az elején még nagyon nem éreztem rá az írás “ízére”, de minden másodpercben éreztem, hogy a csapat tagja akarok lenni és minél több embert be akarok mutatni. Ez hajtott és a mai napig ez hajt minden egyes alkalommal, mikor kisebb akadályokba ütközök. Imádom az összes alanyomat, mert mind valami olyasmit tett a szemem elé, amitől több és jobb embernek érezhetem magam. Hiszek benne, hogy őket a sors terelte elém, pontosan azért, hogy kicsit a feje tetejére állítsák a világomat. Boldogsággal töltött el, mikor Tamaskó Gábor megajándékozott az első saját kötetével és legszívesebben megöleltem volna Czikkely Annát, mikor az interjúért ígért nekem egy saját rajzával díszített bögrét. De persze elsősorban imádom a szerkesztőtársnőimet, akik mindig ott vannak, ha kell. Mára már elmondhatom, hogy egy igazán jó csapatot alkotunk, még ha több száz kilométerek is választanak el bennünket egymástól. Minden egyes alkalommal valami olyat alkotunk, ami egyre több embernek tetszik és baromi jó érzés azzal szembesülni, hogy minden egyes nap, amikor az hittük nincs tovább, csak egy olyan nap volt, ami közelebb vitt minket a siker felé.

Vivi, DorkaKároly Dorka:

Önzően hangzik vagy sem, nem lehet egyértelműen eldönteni, melyik a kedvesebb eset számunkra: mikor az interjú alanyaink hálás szavaikkal köszönik meg a munkánkat, vagy mikor saját cikkeinket illetően kapunk kedves és elismerő szavakat. A szerkesztőség tagjaként mindannyiunknak kijut mindkét “energiaforrásból” bőségesen. Nem mellékes az sem, milyen szintű együttműködést és fegyelmet igényel az, hogy egy olyan csapattal dolgozzak együtt és kössek kompromisszumot, akikkel egyrészt több száz kilométer választ el minket egymástól, másrészt életkorban is eltérünk. Butaságnak hangzik, de ez mindenképpen említésre méltó. Az egyik legfiatalabb tagként vagyok jelen, és erre néha én emlékeztetem saját magamat, ugyanis a hétköznapokban ez fel sem tűnik a munka során. Egyenrangúak vagyunk, segítőkészek, és érzékenyek egymás dolgaira. Ez a légkör, a Lendület Magazin engem arra tanított meg alig fél év alatt, hogy a szégyenkezés, az inkább hallgatás és bujkálás az egyik legfeleslegesebb érzés a világon. Ezt alátámasztja eddigi alanyaim és a saját bátorságom is.


Kiss Nikolett:

Személy szerint nem is olyan régen csatlakoztam a Lendület csapatához, de úgy érezem ennyi inspirációt máshol még nem tudtam kapni ahhoz, hogy én magam kiteljesedjek, illetve segíthessek másoknak is elérni ugyanezt. A Lendület különleges – teret enged az alkotásra, mind az alanyoknak, mind a szerkesztőknek, akik szabadon oszthatják meg az élményeiket saját írásaikban. Nekem talán most ez a leginkább meghatározó élményem, hogy a magazin segítségével sikerült megtalálnom a „hangomat”. Köszönöm, hogy tagja lehetek ennek a pozitív szemléletű közösségnek, ahol mind szakmailag, mind emberileg is nagyon sokat kapok és kaphatok mindazoktól, akikkel itt kapcsolatban kerülök és kerültem. Én a magam részéről továbbra is maradok Lendületben, reméljük ti is rendszeresen csatlakoztok hozzánk!

Niki, EdinaBrányi Edina:

Én személy szerint nagyon örülök, hogy egy ilyen kitűnő csapat tagja lehetek és, hogy írhatok egy ilyen nagyszerű magazinnak cikkeket. Mikor megtudtam, hogy írhatok eléggé izgultam, hogy mindent jól csináljak, és ne okozzak csalódást, de sokat köszönök a csapat tagjainak, hogy a segítségemre voltak és támogattak, így most már egyre magabiztosabban szerkesztem az oldalt. Az eddigi interjúk készítése nagyon jó tapasztalat volt a számomra és örülök is, hogy ők voltak az interjú alanyaim, alig várom a következő tehetségeket, akikkel majd megismerkedhettek, illetve megismertethetem őket a nagyvilággal. Az első legjobb érzés az volt, mikor felkértem őket interjúra, szinte éreztem a boldogságukat, mennyire jól eső érzés számukra ez a szintű elismerés.  A második legjobb érzés pedig az volt mikor közöltem velük a közzététel időpontját, nagyon izgatottak voltak és velük együtt én is, természetesen. Szóval, elképesztően jó érzés, ha ilyen módon tudok ezeknek az igazán tehetséges embereknek segíteni, abban, hogy minél többen felfigyeljenek arra, hogy kicsiny országunk mennyi értékes emberrel van tele. Ezt adja nekem a Lendület Magazin.


10252135_720969534625578_431139540102896055_n

Minden vágyunk az, hogy érezzétek,  szívünket-lelkünket beletesszük a veletek végzett közös munkáinkba. Szeretnénk, ha nem csak egy ,,emberként” tartanátok számon minket, hanem megszeretnétek a 11 szerkesztő személyét is. Többek között ezért hoztuk létre a Lendület Magazin Instagramját: így bepillantást nyerhettek a magazin háttérmunkáiba, és a szerkesztők saját, privát életébe is. Ezentúl követhetőek vagyunk Twitteren, illetve van ask-unk is, ahol várjuk a kérdéseiteket, ha segítségre lenne szükségetek vagy kíváncsiak vagytok valamire.

Nagyon hálásak vagyunk nektek, hogy olvastok minket, hiszen nélkületek sehol sem lennénk.  A jövőben szeretnénk hűségeteket megjutalmazni még több nyereményjátékkal.

A Lendület nem csak egy magazin, hanem egy közösség is, mely nélkületek nem működhetne.

Köszönünk titeket!


(Egyik szerkesztőtársunk, Babrik Alexandra sajnos nem tudott részt venni a közös cikk munkálataiban, mert a vizsgáira készül. Itt is üzenjük neki, hogy kitartást, nagyon drukkolunk, és szeretettel várjuk vissza őt és cikkeit is!)

Szerző:

Széni (Póczek Klaudia)
Könyvekben élek. Az írók, és a műveik szereplői gerjesztik nekem a komfortos világomat, ahol én jól érzem magam. Azt hiszem, ha nem egy ilyen múlt lenne mögöttem, mint amilyen van, most nem értékelném az apró dolgokat, nem írnék, és nem lenne egy könyvjelzőm ,,A KÖNYVEK NEM BÁNTANAK" felirattal.

5 comments

  • Szeretném megköszönni az egész csapat munkáját, Igazán fantasztikusak vagytok, és a magazin valóban hű a nevéhez, Napi szinten kapok új lendületet Tőletek.
    Széni, gratulálok az ötös vizsgádhoz!!!!! 🙂
    További sok sikert kívánok az egész csapatnak!!!! 🙂

    Reply
    • Széni (Póczek Klaudia)

      Köszönöm, illetve köszönjük szépen. :)) Örülünk minden visszajelzésnek, mert akkor tudjuk, hogy jó az, amit csinálunk.

      Reply
  • Még nem olvastam tőletek semmit. Nem is tudtam, hogy léteztek.

    Egy biztos csak: az e cikkben kiposztolt képek alapján 90 %-ban belőttem, kinek, mi a fontos azon az életpályán, ahol éppen most tart.

    Aztán holnap majd belenézek a cikkeitekbe is.

    Jó munkát kívánok!

    Reply

Szólj hozzánk!