A szerző cikkei

Nagy Máté

"Aki nappal álmodik, sok olyasmit tud, ami rejtve marad a csupán éjszaka álmodók számára." - Edgar Allan Poe
megálló

megálló

Metróhuzat. Arra gondolok, mekkora erő kellhet ahhoz, Hogy kivágjanak egy ekkora aknát. Akkora fúrópajzs, ami elé nem szívesen állna Halandó ember. Az anyaföld áldozata elég volt, Hogy hatalmas távolságokat tudjunk megtenni, Miközben tekintetünk az apja kezét lázasan fogó, Dülledt szemű…
medúza

medúza

– Szia! Mondani szeretnék valamit. Tudom, ez az utolsó esélyem, nem is kérem, hogy válaszolj. Minden okkal történt. Ezt tudnod kell, mielőtt elmegyek innen, vágod, mindenhonnan. Szóval vedd úgy, hogy te vagy az utolsó ember, aki valaha látott. – Lehet,…
Óceán

Óceán

Voltak idők, amikor nem léteztem. Pontosabban léteztem, csak nem éreztem. Amíg ez tartott, gondoltam, minden szakadék felett ott van egy híd, az eső egyszer elfogyhat, a fák pedig örökké élnek, mert öregkorukra olyan mélyen fúródnak a földbe, hogy senki sem…
Szén

Szén

Szén. Feketén nyomódik a papírhoz. A legelején csak kontúrok. Egy-két hiba is belefér, mert senki sem tökéletes. Elsőként csak a láb rajzolódik ki, két behajlított láb. Fekete cipő. Aztán újabb kontúr, a törzs kifordult kontúrja. Valamiért irreálisan görbe és vastag.…
Álomban lépkedés

Álomban lépkedés

Izland nem jelentett túl sokat számomra. Annyit tudtam, hogy egy ország fent északon, egy szigeten. És egyébként gyönyörű hely, több nagyszabású filmet is itt forgattak, mint például a Gyűrűk Ura. Mesebeli vidék, tipikusan körbevéve egy bizonyos misztikus köddel, amely mindig…
Köd

Köd

Valahogy, mikor a kisváros szót meghallom, mindig más jut eszembe. Idill, csöndes utak, fasorok, esetleg egy tömbház, játszóterekkel és parkokkal bekerítve. Helyette itt élek, és rájövök, hogy mindez csak ábrándozás. Éppen csikkekkel, sóval és latyakkal fedett járdán sétálok. Köd van,…