Home › A szerző cikkei

A szerző cikkei

Kata

"Lennék szó egy könyv száztizenharmadik oldalán. Olyan titokzatos és virágillatú, édes magánhangzók és kacskaringós, komolyan koccanó zöngék alkotta csoda, valahol a lap alján megbújva. A csésze peremén végigfutó, kissé repedt minta, amelyre rákacsint egy száradó kávécsepp. Rojt a függönyön, apró jégcsillag a keményen kacagó szélben, a hajnal nyolcadik fénye – tudod, az a didergő sugár, ami olyan kedveskedve vackolja magát az ég sötétkéje alá. Gitárhúrról lepattanó, tétova hang, vagy egy alvó reményteli sóhaja. Nevető sugár a nedves macskakövön. Elharapott vonatfütty. Hamvas őszillatú almáspite lehulló morzsája. Szívdobbanás. Kecses tollvonás egy papíron."
Magazin
Az eltemetett szavak sírkövére

Az eltemetett szavak sírkövére

Kata
Valószínűleg nem lennék jó kötéltáncos: túl gyakran billenek meg, és bár mindig visszanyerem az egyensúlyom, fojtogat az a tizedmásodpercnyi bizonytalanság. Ez nem a súlytalan lebegés kellemes válfaja. A sajátomként ölelem a ködbe bújó, szégyellős reggelek magányát, ahogy a november megborzong,…
Magazin
Egy nap Melankóliával

Egy nap Melankóliával

Kata
Kitaszít az álom, hasad a biztonságot nyújtó burok, a valóság máris belém mélyeszti fagyos karmait. Hajnali sötétben dagonyázok. Meleg test simul a hátamhoz – rég látott vendég, megismerem rajta a fanyar csodák, rothadó nevetések és az égetett cukor szirupos illatát.…
Inspiráció
Őszi chanson

Őszi chanson

Kata
„Boldogság. Egyszerű, mint egy csésze csokoládé, vagy tekervényes, mint az emberi szív. Keserű. Édes. Élettől lüktető.” * Úgy kezeljük a boldogságot, mintha darabra csomagolt vagy instant por formájában bármikor megvásárolható lenne, de senki nem ismeri a pontos lelőhelyét. Éjt nappallá…
Magazin

Labirintus

Kata
Ha egy kicsit is hasonlítasz hozzám, te is kapaszkodsz, görcsösen. Bármibe – legyen az a szék támlája, egy villanyoszlop, a saját lélegzeted, az emlékeid, a kimondott szavak, vagy a legborzasztóbb rémálmod szombat hajnalban, amikor a nap szempillái még alig karistolják…
Magazin
Falak mögött

Falak mögött

Kata
Falakat emelünk – csalódások illata, az éjjel takarója alatt véresre harapott fohászok, csipetnyi büszkeség és a csontjainkba karistolt félelmek tartják össze ezeket a kopott téglákat. Elbújunk, bevackoljuk magunkat, lábujjhegyen lépünk, és még az ablakot sem tárjuk szélesre, nehogy a bekukkantó…