A szerző cikkei

Széni (Póczek Klaudia)

Könyvekben élek. Az írók, és a műveik szereplői gerjesztik nekem a komfortos világomat, ahol én jól érzem magam. Azt hiszem, ha nem egy ilyen múlt lenne mögöttem, mint amilyen van, most nem értékelném az apró dolgokat, nem írnék, és nem lenne egy könyvjelzőm ,,A KÖNYVEK NEM BÁNTANAK" felirattal.
keresem az ideális polcot

keresem az ideális polcot

Lelépni. Elmenekülni. Besöpörni a szőnyeg alá a hibákat, a kihagyott lehetőségeket, a csalódást, a fájdalmat, a feladásokat. Aztán üresen, mindennek háttal tovább folytatni az utat, ami fogalmam sincs, hová vezet. 20 év töredelmes munkája ez. Óránként gondolok arra, hogy bár…
instant élet

instant élet

Van, hogy leülök, és nem csinálok mást, mint elképzelem az életemet, mondjuk tíz év múlva. Órákig képes vagyok ezt művelni. Mindegy, hol vagyok. Nem nagyon tud érdekelni, ha éppen hozzám beszélsz, úgy sem foglalkoztatnak úgy átlagban az emberek jó pár…
hála

hála

Karácsony előtt mindig elbújok egy kis burok alá. Nem tudom, hogy az ünnepek miatt van, felkészülök a télre, esetleg a következő évre vagy egyszerűen csak a hó illat teszi. Ilyenkor nem szeretem, ha zavarnak. Bevackolom magam a hercegem puha kabátjába,…
neked unalmas, egyébként Széni vagyok

neked unalmas, egyébként Széni vagyok

Karakterek vagyunk. Ha az utcán sétálunk, ha állunk az vonatállomáson, ha beülünk egy kávézóba. Csak egy címkével ellátott figura. Cetlit ragaszt ránk a jobb oldali járdán sétáló, szőke hajú, mopszot sétáltató lány. A hármas vágányra befutó vonatra várakozó, szatyrokat szorongató,…
Átutazók vagyunk mindannyian

Átutazók vagyunk mindannyian

„Ha valaki megkérdezné, hogy mi az a három dolog, ami a legkönnyebben felkapar a padlóról, akkor azt válaszolnám, hogy írni, írni és írni. Az egyetlen baj ezzel, hogy ugyanez a három az, ami legkönnyebben oda is juttat. Érzem minden egyes…