Honvágy
honvágyom egy olyan életbe aminek soha nem éreztem az ízét tudom, hogy te sem mégis büszkén emelgeted az orrod vagy folyton más irányba csavarod a fejed ameddig bele nem roppan a nyakad pedig szemedbe kiabálok. Tudom, ez is az én…
vendégírás
Boleró
üzentek az angyalok ég és föld fellázadnak megsemmisitő vágy zenéje dobol szerelmes ölelésre forgunk, ritmusra izzunk körbe-körbe körülöttünk forog- forog világ lélekmadara repülünk körbe- körbe dervistáncra dobban a láb szárnyal a kar csipőn pörgős szoknya libben, táncold újra, építsd újra,…
A barátság, mint föld…
Az igaz barátság, mint a föld, túlélhet mindent. A föld mindig föld marad, mint az igaz barát, örök. Eshet eső, lehet perzselő nap. Tűz sújtotta föld rész. Ki az igaz barát? Kit a szíved és lelked annak érez… Az, ki…
Burokba zárva
Bezárva vagyok, innen senki sem enged. Mindenki megnéz, aztán csak tovább megy. Burkomban csak jönnek és mennek az emberek. Megnéznek, kinevetnek lenéznek majd elhagynak. Sokszor csak összeesel feladva minden reményt. S akkor valaki jön és kezét köréd karolva átölel. Egy…
Merjünk bocsánatot kérni, ha bántunk – 13 okom volt ajánló
Kezdésként azt ajánlom, aki meg akarja nézni a sorozatot, az előbb olvassa el a könyvet! (lásd itt). A 13 okom volt c. sorozat a „bullying” legmélyebb rétegeit boncolgatja, úgyhogy készítsétek a lelketeket. (Nemi)erőszak, (ön)bántalmazás, (fiatalkori) alkoholizmus, iskolai hierarchia… és mindaz,…
Ha tehetném…
köréd csavarodnék jó szorosan mint az áldozatát fojtogató kígyó miközben lelkem fényévekkel távolabb libeg egy ismeretlen bolygó körül amely fényességért a Naptól esedezik Nem csillag – bár minden űrszondát megtéveszt. Kettészakadnék, hogy eldöntsem melyik a jobb elmúlás: levegőtlen ölelésbe fulladni…
Láng álom
Sötét az ég Csillagok fényében, Vad láz remél Tested melegében, Eljött a perc, Mennyit vártam érte, Szunnyadva lelsz S mellém fekszel végre. Karod súlya Mellkasomhoz érve, Szívem dobog, Hevesebben kérve, Maradj velem Életem miértje, Aludj velem S boldog leszek…
Súrlódás
Kölyök még a hajnal. Játszik, elbújik, majd meghal. Rutin szült egy porbogarat az ágy alá, Széllel mászkál, kacag. Biztos pontja az árnyéka, meg kétségesen meszes lábnyoma. Mi vagyunk. Életek óta. Cipő orrára száradt sár most a magány. Lekaparhatjuk, de karma…
Csak szempillantás
A csillagos égbolt Csüggesztett kék volt, Reményvesztett ágyban Kerestem álmában. Gitár húrja pengett, Szívem belerengett, Emlékképek száza, Elmém babonázza. A homokszem lepergett, Az emlék visszakerget, Könnycsepp szemem marja, Vagyok, egyedül maradva. – Majd egy évvel később: Teagőz és lámpafény, Ködbe…
Noktürn
A fal legapróbb repedéseibe szorulnék. Oda szorított a légkörben mozgó molekuláid száma, s amint ott a nap első sugarait falnám, a meglapult csend embriójává válnék. Árnyékod meg úgy vetülne, mint a köldökzsinór, táplálva vagy éppen fojtogatva érintkeznél. Egy csepped sem…
Szótlanság
Egy szó is lehet néma, szótlanság a zajban. Szótlan csak járni a zűrben, amikor szavakat várnak a létben. Egy szó is lehet néma, hogy kevés legyen az ki ért… Szótlan csak járok a zűrben, énis csak szótlan nézem hogyan élek.…
Nemcsak messiás
Neki nincs vagyona és nem is kell, eldobott pénzt látva nem veszi fel. Neki nincs otthona, hisz legyen mért?! “Ágyam ott, ahol az alkonyat ért.” Neki nincs kabátja, mert az sem kell. Beköszönt ha a hó, ő nem fagy el,…
