A szerző cikkei

Simófi Annamari

Nem a világ megváltását tűztem ki életcélomul, de ha néhány szavam, valaha szívekben talál otthonra, a mindenség problémáit nem oldom meg, de talán adhatok néhány perc nyugalmat a lelkeknek, miután újult erővel vívhatják saját harcukat a mindennapi sötétség ellen.
A Végzet íze

A Végzet íze

Lábamban érzem a bizsergést, futok a semmibe. Szívem egyre gyorsabban dobban ritmusra és centire. Szaporodik talpam alatt a rengeteg kilométer. Kezem jár a zsebemben, hogy itt mennyi cetli fér el. Fejem egyre jobban fázik, kifutok az időből. Álmodik a fehér…
Vártam

Vártam

Vártam a csendet utánad. Vártam a nyikorgást, az ajtóból. Vártam a nyirkos ruhádat, futás után. Vártam az érintésed. Vártam rád. Vártam az ölelésed. Vártam a köteléket, mi minden reggelre összefog.   Vártam a mosolyod. Vártam a humorod. Vártam a múltad,…
Várakozás

Várakozás

Nyugalom szállt a tájra. Ma már vadabb szelek tárják ki a kertkaput. Minden színe a világnak, bepréselődött egy levélbe. Nyugalom árad a dombokon. Felborzolt kedélye búcsúzik a nyárnak. Elviszi a szirmokat, s bordó virágba öltözik a hársfa. Mint tavasszal bont…
Fekete erdő

Fekete erdő

Fekete erdőben, fekete fák szavakat nyögdösnek. Fekete ernyő alatt, fekete verebek röpködnek. Feketén fehérlik híred az égen. Fekete gólya inti a szélben, még nem. Fekete erdőben, fekete levelek szállnak. Fekete árnyékot, fekete táncot járnak. Feketén sötétlik hangod a szélben. Fekete…
Szívidő!

Szívidő!

Takarísd meg arcom, mosd ki szememből a tegnapot. Hagyd lefojni könnyeim, hogy teljes legyen holnapunk. Bezártam a multat, hogy fájdalma ki se bújhasson. Hogy ne férhessen szívembe, mit feledni próbálok. S most tekinteted páncéljában, szíved hangja vértez fel, ily biztonságos…
Kívánom

Kívánom

Kívánok ott elaludni, hol szíved zengi altatóm. Hol párnám helyett mellkasodra fáradt fejem hajthatom. Ott vágyom, csak megpihenni, hol karod meleg takaróm. Hol csillag képe két szemedből tiszta fénnyel rám ragyog. Megfürödnék csókjaidban s beinnám friss illatod. Hangod zengő akkordjára…
(Ki)Töltöd napjaim

(Ki)Töltöd napjaim

Egy üveg bor, két pohár, tudom fog majd tetszeni, sem üveg, sem talpas, csak valami egyszeri. Mint az első találkozásunk, Az első este, az első kézfogásunk. Többé nem lehet megismételni, egymás előtt újra elsétálni. Nem remélhetem újra, hogy épp engem…
Kidobni való(s)

Kidobni való(s)

Összetört látomás darabjai a padlón. Szétzúzott fantáziám romja. Lehullott, rózsaszín felhő a kagylón. Naivitásom szétmállott pora.   Csalfa emlékkép, szétszórt szavak. Vidd, magaddal ne hagyj nyomot. Bedobozolom, elég sok akad. Kigyomlállak, mint kerti gyomot.   Vissza a feladónak minden percet.…
Titkon

Titkon

  Lelkem karcolásait most testedre festem, Gyógyuló sebeim, rajtad vesznek helyet. Tested ad gyógyírt minden csepp könnyért, Véreddel fizetsz, meg nem gondolt szóért. Végtelen pillanat, mi fülledt kéjbe merül, fáradt nyugalomban karod ölel körül. Ajkadat érzem, gyönyöröm eszköze, Vulkánként éget…
Színes

Színes

Halvány SZÜRKÉN borong az alkonyat. VÖRÖS napfény, felhőkbe rajzol maszkokat. Esti melegség NARANCSSÁRGÁBA burkolva, jő az éj FEKETÉN bajt hozva. ZÖLD zafírként csillogó lélektükör, mögötte sejtelmes, LILA, rejtőzködő. FEHÉR álruhában, mennyet ígér. SÖTÉT-ARANY villanása tűzbe kísér. VÖRÖS-SÁRGA tűztengerrel tör fel…
Hívtál

Hívtál

  Láttam, ahogy a kis fény kigyúlt. „Bejövő hívás TE…” A csöngés a végtelenig kinyúlt. Most miért nem adtad fel? Szinte a gerincemig hatolt a rezgés. Bevájt a szívembe. Újra rám tört a furcsa remegés, kiált a szívem bent. Csak…
Mit fogsz mondani?

Mit fogsz mondani?

Majd, ha az unokáinknak mesélünk, mond, te mit fogsz mondani? Azt, hogy első látásra szerettél belém? Vagy többször lőttél titkos pillantást felém? Tán szép szavakba öntöd, hogyan vert a szíved, mikor a fotelban ültünk csendben, kéz a kézben? Vagy tán…