Home › Post Tagged with: "magány"

magány

Magazin
A magány arcképe

A magány arcképe

Kata
„Te nem engeded őket közel magadhoz. Olyan közel, hogy megérinthessenek, észrevegyék a szemed színét, szomorúságodat. Olyan közel, hogy sóvárogjanak ott maradni.” (Vavyan Fable) Mostanában sokat gondolok a magányra. Csak ülök, és ő az egyetlen társam: érzem, ahogy a tenyerét óvatosan…
Magazin
Napjaink

Napjaink

Gagyi Rita
Vannak ilyen napok és olyan napok. Egyes napokon nem tudunk elviselni semmit, és senkit. Az emberek körülöttünk, akiket szeretünk egyszerre csak túl bosszantóak lesznek. Bosszantó, ahogy mindig ugyanazt csinálják, ugyanazokat a szavakat használják, és ugyanazokat  hibákat követik el sorra. Egyszerre…
Magazin
Félálom

Félálom

Horváth Margaréta
Valahogy kívül vagyok rekedve. Erőtlenség folyik csak ki az ujjaim közül, Úgy érzem teljesen áttetsző a feszített, apró ráncokkal átszőtt lelkem. Mint egy takaró, terülök ma szét. Minden részletemet láttatni engedem, kegyetlen létezés így minden pillanat. Nekem most valamit el…
Magazin
Kabala-csaj

Kabala-csaj

Rodonit Zoé
Egyfolytában kispadra kerülök, mint valami rossz játékos… Pihenj még egy kicsit, szedd össze az erődet, majd a következő meccsen részt vehetsz! Én meg motyogom magam elé, hogy de én már készen állok, részt szeretnék venni és nem mindig oldalt ülni,…
Magazin
Pillangótérkép

Pillangótérkép

Rodonit Zoé
Soha senki nem szeretett engem úgy, ahogy te. Tudom, mert soha nem is szerettek engem igazán. Sehogyse. Mindig csak egy köztes állomás voltam két nagy Ő között. Akivel felejtettek, boldogok voltak. Akiknek pótlék voltam az előző után, és a következő…
Magazin
Omlásveszély

Omlásveszély

Horváth Margaréta
Volt az a régi ház a kert végében, nem tudom emlékszel-e még. Mindig csak úgy pergett le róla a sárga vakolat a narancssárga naplemente ostroma alatt. Már nem nappal, de még nem is éjszaka. Áldott köztességek. Utoljára is olyantájt jártam…
Magazin
Én szeretnék az a lány lenni…

Én szeretnék az a lány lenni…

Rodonit Zoé
Tudod, azóta nem ültem vonaton… Erre akkor jöttem rá, amikor kimentem az állomásra. Nem ültem vonaton azóta, mióta el kellett hagyjalak. Amint ez tudatosult, elkezdett rázni a hideg, meg valami csillagféleségek is megjelentek, mintha szédültem volna egy kicsit, plusz a…
Magazin
Őszi depis lelki aszpirin

Őszi depis lelki aszpirin

Rehó Bianka
Elég gyakori az a dolog, hogy a fejünk fölött hirtelen beborul az ég, jön az özönvíz, a hullámok összecsapnak felettünk, de előtte még a piciny lelkünk törékeny kis hajója jéghegynek is ütközik csak a slusszpoén kedvéért, mert miért ne? Ilyenkor…
Magazin
Duruzsolás

Duruzsolás

Horváth Margaréta
Kottázz le, kottázz le Nem baj, ha néhol félre is csúszik egy-egy hang Minden szusszanást akarok Apró taktusok, a szívvel polifóniában El akarlak tenni El akarlak tenni emlékbe. Ahogy hallgat és közelebb Ahogy hallgat és közelebb Mind közelébb húz Magához…
Vendégírások
Elhalványulnék nélküled

Elhalványulnék nélküled

Vendégszerkesztő
Alig maradt valami, valamivel mindig elszaladtak. Néha tőlem – talán csak lemaradtam, vajon várt volna valaki? Lehet soha nem is számított, minden kéz késsel jár. A magány meg csak úgy hozzájár, valahogy minden szakadék csábított. Mielőtt az utolsót is befoltoztam,…