Párbeszéd egy idegennel

Párbeszéd egy idegennel

Elnézést Uram, azt a szivárványt ott maga feszítette az égre? Nem. Persze, hogy nem. Akkor természetesen nem Önt keresem.

Esetleg nem tudná megmondani ki festette? Mit, mit? Hát a szivárványt. Mindegy is, látom nem érti. A csillagokról sem tud valamit? Ki dobálta őket fel az égre? Ki rendezte őket képekbe? Ki rajzolta  a Göncölszekeret? Persze, nem tudja, ezt sem. Honnan is tudná. Nem tudhatja. Elnézést, hogy zavartam! Szép napot!

Jut eszembe, ha esetleg megtudom a válaszokat, értesítsem? Nem, persze, hiszen nem érdekli. Az emberek többségét nem érdekli, és talán ez így van rendjén. Vannak kérdések, amelyekre csak pár ember tudja a választ. Tudja, én ezt a pár embert keresem.

Talán feladok egy hirdetést: szivárványfestőket és csillagrendezőket keresek, jelige: lehet szép a világ. Túl sablonos, ugye? Majd kitalálok egy jobb jeligét. Mondjuk, hogy szivárványégbolt, vagy valami ilyesmit.

Jó, most már megyek, tényleg. Még rengeteg a dolgom, az egész világot fel kell kutatnom. Tudom, hogy megtalálom őket. Hogy kiket? Mondja, figyelt maga rám egyáltalán?  Nem baj, nem számít, sosem figyelnek, mások sem. Bolondokat beszélek, gondolják. Igen, többnyire ezt gondolják Maga is. Tudom. semmi baj.

Még egyszer bocsánat. Elnézést, hogy feltartottam. Megyek is, most tényleg. További szép napot, a csillagok miatt meg ne aggódjon!

 

Szerző:

*"a narancsnak nincs szíve" bárcsak narancs lehetnék*