vendégszerkesztő

Noktürn

Noktürn

A fal legapróbb repedéseibe szorulnék. Oda szorított a légkörben mozgó molekuláid száma, s amint ott a nap első sugarait falnám,  a meglapult csend embriójává válnék. Árnyékod meg úgy vetülne, mint a köldökzsinór, táplálva vagy éppen fojtogatva érintkeznél. Egy csepped sem…
Múlás

Múlás

Lásd ki mondom, egyedül maradtam, megint! Csak a szélcsapja be az ajtót néha. Miután ő is ritkán jár felém, s terít egy újabb porréteget az emlékek végtelen képtárára. Felvonul a díszes társaság, a múltam s nevetnek rám, orrom alá dörgölve,hogy…
Opus

Opus

Nem változtatható meg mindaz, amit az ablaküveg szilánkjain át rólad bepréselt a huzat. Egészen odáig megy, míg meg nem ütközik a bőr molekuláival, megszínezve azokat. Mert ezek vagyunk. Anémiás bőr alatt véraláfutás. Saját mechanizmus alapján tűnünk, felszívódunk. Gyilkos jelként összefonódva…
Morzsádért könyörgök

Morzsádért könyörgök

soha el nem múló soha ki nem alvó soha le nem záró soha meg nem vádló soha fel nem hasító soha szét nem szakító soha le nem áldozó soha meg nem átkozó örökké oltalmazó szerelemkenyér morzsádért könyörgök Írta: Zsatkovics Edit…
Tündérmese

Tündérmese

Sosem ér véget, kell egy tündérmese. Hamupipőke, Csipkerózsika, vagy valami hercegnőcske. Sosem ér véget, folyatódik a történet. Hamu, tüske, kosz-piszok, keveredik össze. Ki vagyok én? Melyik hős? Csak sodródom az árral. Partra vetve érkezek egy másik világba. Rózsaszín pompa, nagy…
Nincsmenekvés?

Nincsmenekvés?

Mentesíthet a vágy a bűn terhe alól, ha szép? Nem jogos-e a bánat, ha lelkem nem él? Meddig kínzol még mond, meddig fájsz? Meddig téped lelkem meggyötört árbócát? Engedd szabadon elmém gyilkos, fekete méreg, mélyen sújtó átok, keserű epe, te…
Nemcsak messiás

Nemcsak messiás

Neki nincs vagyona és nem is kell, eldobott pénzt látva nem veszi fel. Neki nincs otthona, hisz legyen mért?! “Ágyam ott, ahol az alkonyat ért.” Neki nincs kabátja, mert az sem kell. Beköszönt ha a hó, ő nem fagy el,…
Vad érzelmek

Vad érzelmek

Nevessek vagy sírjak? Örüljek, ríjak, Nem tudom, mit érzek, Egyszerűen nem értem. A rengeteg indulat, Amit most kiírtam,  Köszönd annak, Hogy az életem elrontottad. Miattad sírtam, Miattad elzárkóztam, A te hibád, hogy élek! A te hibád, hogy nem haltam meg!…
Gyűlölve…

Gyűlölve…

Gyűlölve szeretni téged oly könnyű Gyűlölet – szeretet egy vékony cérna Nem gondolni rád, felejteni érdemes Valaha szerettelek, ma már gyűlölet mardos. Fájdalom, keserűség marcangol El nem felejtve a hazugságot El nem felejtve… Kitörölhetetlenül bevésődve Gyűlölve szeretni oly könnyű… Írta:…
Merülés

Merülés

Fáj az utca most a vékony esőben. Napok óta lóg egy fehér ing az első ház teraszán. Nem tart fölé ernyőt az idő. Majd összegyűlt víztömeg súgja, hogy ugyan mit keresem, mert bennem él  a vergődő. A csend komponenseit keresi.…
Korai lélegzet…

Korai lélegzet…

Korábban látni mindazt, amit az élet adhat. Korábban átélni mindazt, amit az élet bennem elrejtett, erőt és hitet bennem és az életben, talán ezért korai a lélegzet bennem… Már nem kérdezem, Miért érkeztem korábban. Nem bánom már, hogy így történt……