Home › Post Tagged with: "Vers"

Vers

Vendégírások
Mondd…

Mondd…

Vendégszerkesztő
Mondd a Hold este a Napot felfalja, vagy iszákjában elrabolja? Nap hajnalban újjászületik, vagy a tarisznyából megszökik? Mondd az ember mit tanul, átadni tudja-e, vagy vele száll, magtalan a sírba le? Ki konok hitfeszülésben szerelme szerelmét építi, tűzben-jégben edzett szívében,…
Magazin
hullámzás

hullámzás

Horváth Margaréta
a nevedet hajtogatom már vagy fél órája homlokomat a falhoz szorítva ráz a hideg. a végtagokból is kifut már a vér teljesen elhűltem csak a te neved az, ami lüktet bennem gyengéden cirógatnak a betűk és arra gondolok hogy még…
Magazin
Duruzsolás

Duruzsolás

Horváth Margaréta
Kottázz le, kottázz le Nem baj, ha néhol félre is csúszik egy-egy hang Minden szusszanást akarok Apró taktusok, a szívvel polifóniában El akarlak tenni El akarlak tenni emlékbe. Ahogy hallgat és közelebb Ahogy hallgat és közelebb Mind közelébb húz Magához…
Magazin
Pislákoló

Pislákoló

Horváth Margaréta
“Én csak veled szeretnék aludni”Döntöm a homlokom a homlokodnak“Fáradt vagyok, nagyon fáradt”Susorgok és reménykedem, hogy nem veszed észreDidereg a szám. Ősz van, a varjak tollai között bujkál a dérA nap végre megmutatja ködből és fényből fontaranycsatos hintaját.El kéne most aludni.Nem…
Magazin
Csak az érckapukat. Kattanásig.

Csak az érckapukat. Kattanásig.

Horváth Margaréta
Beivódtam. Belédivódtam. Tagadhatsz, meg ellenállhatsz. De te is tudod, pontosan tudod, Hogy ott vagyok. Zárj be minden ajtódat Kulcsra, többször ráfordítva azt Nehogy véletlenül valami is kiszökjön vagy éppen be. Zárd be a kertkaput Zárd be a bejárati ajtót A…
Vendégírások
A táncos

A táncos

Vendégszerkesztő
Árnyékos sziluett vándorol az égen Arca takarásban, s gyönyörűbb, mint régen. Mozdulatlan bája béklyózza a lelket Kitáncol ma éjjel, minden fájó terhet. Ellibben a függöny, mély bordó a pompa Színpadokon nincsen, se erkölcs, se norma. Tüllös játékszerként pörög-forog állva Megtelt…
Vendégírások
Lány napraforgóval

Lány napraforgóval

Vendégszerkesztő
Ő is csak egy lány a napraforgóval. Sárga mosollyal int be a reggelnek. Van, hogy az nem felel a felhők miatt.  Később kiönti vízfestékes szavát. Sár folyik fel a szöveten, húson.  Egészen a száj repedéseibe. Ez a napraforgó más, mint…
Vendégírások
Reggel

Reggel

Vendégszerkesztő
Kócos délelőttök áznak a párában, gyűrődve nyújtózik a lét a paplanban. Álmosan borzolja magát az ébrenlét,  szívében tovább álmodna még. Nem lehet. Indulni kell újra az útra. Kín telepszik a szürke dombokra. A ködös semmiben remeg egy érzés, törékenyen elillanó…