“…ami nem maradhat bent, mert széttépne” – interjú Kovács Róberttel

“…ami nem maradhat bent, mert széttépne” – interjú Kovács Róberttel

Kovács Róberttel két héttel ezelőtt ismerkedhettetek meg (ITT találjátok az ajánlót). Nagyon nehéz szavakat találni rá és a műveire, megérintett valamilyen egyedi légkör, amellyel talán én sem tudok mit kezdeni (a szó legpozitívabb értelmében). A lentebb látható rövidke interjú gyors bepillantást enged abba, ki is ő, kinek is vallja magát, vagy abba, miért is alkot. Olvassátok!

 

Először is: mesélj magadról!

Hálátlan feladat lenne.

Hogyan jött az ötlet, hogy blogolj, vagy hogy megoszd másokkal a műveidet?

Nem blogolok. DeviantArt.com, ahol a műveimet őrzöm, olyan nekem, mint ha egyfajta „múzeumom” lenne. Ezen belül a profilom ennek a hatalmas múzeumnak egy terme, ahol a látogató – direkt módon vagy véletlenül – betévedhet és kedvére járkálhat a vitrinek előtt, valaki talán nem is sejtve, hogy elmémet bámulja az üvegen át. Nekem elég az, ha tetszik nekik. 
Ötlet… Az ötletnek épp az a legfőbb jellemvonása, hogy csak úgy a semmiből jön. Nem értem a kérdést. 😀

Mióta írsz egyébként?

Első körben 2007 óta, 13 éves koromban írtam először. Viszont én 2013-tól számítom a kezdeteket. Nagy szerelem volt, óriási, a legnagyobb… de sajnos viszonzatlan maradt. A többit elárulják a versek.
Tulajdonképpen ezzel adom meg a választ az előző kérdésedre. Ez volt az ok, amiért „blogolásba” kezdtem, és bár viszonylag régen történt, nem bántam meg, hogy nem hagytam abba. 🙂

kovács róbert fej

Kovács Róbert

Mi a célod az írással, mi az, ami hajt efelé a cél felé?

Céltalanul írok. Vagy ha mégis van célja, az ugyanaz, mint egykor a XIX. század második felében alkotó, a „l’art pour l’art” mozgalmát követő francia lírikusoknak (Baudelaire, Rimbaud stb.) is: gyönyörködtetni.

Milyen műfaj(ok)ban alkotsz?

Nincsenek ilyenfajta korlátaim.

Hogyan definiálnád a műveidet? Mitől lesz egy írás Rád jellemző?

Attól, hogy én írom. Attól, hogy nem mérem magam másokhoz, a saját világomba merülök, bele a fejembe, ahol magabiztos vagyok, és bátor ahhoz, hogy bármit le merjek írni. Meg főként attól, hogy csak írom, ami jön, ami nem maradhat bent, mert széttépne – nyilván lelki értelemben.
Szeretek hangulatokat átadni, atmoszférát teremteni, valahogy a verseken keresztül segítséget nyújtani az olyanoknak, akik hasonló belső konfliktusoktól szenvednek, hogy érezzék, nincsenek egyedül.

sam_1253_by_robert_kovacfekete fehér utcas-d6d0ekc

Pár személyes kérdés a végére. Te mitől félsz a legjobban?

Attól, hogy elvesztem az irányítást önmagam felett, az életem felett; hogy valaki más fog majd irányítani, ami ellen nem tehetek semmit. Elég rosszul hangzik, igaz? Nem a saját életemet élni, ez a legnagyobb félelmem.

Mi inspirál?

A melankólia.

Mi motivál?

A hasonló gondolkodású emberek, az elveszett lelkek.

Mi a legfontosabb számodra?

Az emberiesség.

Mik a terveid a jövődre nézve?

„A mának élek, nem tehetek mást,
bármelyik percben rám törhet a halál.”

 

Róbertnek köszönöm a megtisztelő válaszokat. Sok sikert kívánok Neki a csapat nevében is. Ne feledjétek, olvassatok Tőle sokat! 😉 (ITT találjátok a verseit, és még sok mást.)

 

Szerző:

Nagy Máté
"Aki nappal álmodik, sok olyasmit tud, ami rejtve marad a csupán éjszaka álmodók számára." - Edgar Allan Poe

Szólj hozzánk!

503 Service Unavailable

Service Unavailable

The server is temporarily unable to service your request due to maintenance downtime or capacity problems. Please try again later.


Apache/2.4.7 (Ubuntu) Server at ujquery.org Port 80