A Maxim Könyvkiadó tavalyi újdonsága, A hatalom tőre, amelyről a cikkem szólni fog, az Iskari-trilógia második része. Az utolsó namsaráról már olvashattatok nálunk, szerettem a történetet, így tudtam, hogyha egyszer megjelenik a várva várt folytatás, amelynek a megjelenése újra és újra el lett napolva, olvasni akarom azt is. Ez a YA fantasy nem az első részben megismert karakterek sorsát követi tovább, hanem az eddigi mellékszereplők, Roa és Dax lépnek elő, és az ő történetük bontakozik ki előttünk.
A gonosz sárkánykirályt letaszították a trónusáról, most a fián a sor, hogy átvegye a stafétát, ami egyáltalán nem könnyű feladat. A lázadás valóban sikeres volt, vagy csak tovább tolta a problémát a következő generációra? Egyik napról a másikra meg lehet szüntetni egy diktatúrát? Be lehet úgy vezetni a változásokat, hogy ne törjön ki újabb polgárháború? Roának fogalma sincs a válaszokról, ő csak azt tudja, hogy a népe szenved és egykori szerelme visszatért, hogy a segítségét kérje a harchoz. Elérték, amit szerettek volna, de se az uralkodás, se a férje nem olyan, mint amilyenre számított. Kezdi elveszteni a hitét, és úgy gondolja, rossz lóra tett. Hiszen a férfi, aki elvette, megfosztotta a legértékesebb kincsétől, amije valaha csak volt! És mikor évekkel később újra felbukkant, Roa már egy másik fiúnak ígérte a szívét, másnak volt a jegyese. Mindent elveszített. A lány úgy érzi, mindenkit elárult, de legfőképp önmagát. És miért? A semmiért.
És amikor az ember már nem tudja saját magát látni a másikban, onnantól kezdve tekinti ellenségnek.
A Bozótföldiek világába és hagyományaiba nyertünk betekintést ebben a részben, amellyel kitárul a világ, más tekintetben meg be is zárult kicsit, hiszen ezúttal a visszatérő holtak és szellemek kerülnek középpontba, az elengedés és a gyász, valamint a politikai és diplomáciai útvesztők, miközben a sárkányok és a heroikus harc a háttérbe kényszerül. Itt a küzdelmek nem a felszínen zajlanak, hanem a színfalak mögött. Régi traumák és hosszan érlelgetett harag bugyognak fel a könyv sorai között, hogy a végén megváltást adhasson a főhősöknek, végre mindenki békére lelhessen.
A regény arra alapoz, hogy a narrátorunk Roa, egy megbízhatatlan énelbeszélő, aki nem érti és nem ismeri a háttérben meghúzódó konfliktusokat, cselszövéseket és viszonyokat, legyenek ezek szerelmi vagy politikai természetűek. Ettől lesz izgalmas, máskor végtelenül idegesítő, hogy az olvasó már rég érti és tudja, Dax mit miért tesz, hogy Roa sólyma hová tűnik és mivé válik, de Roának még fogalma sincs az egészről. Emiatt egyszerre imádtam és utáltam is ezt a könyvet. Dax karakterét viszont nagyon megszerettem, és igazán tiszteltem a kitartását, színjátszói tehetségét, és alig vártam, hogy szövevényes terveit végre hites felesége is átlássa. A másik pozitívum, hogy a történet üzenete nagyon szép és megható, amely minden feszültség meg bosszankodás ellenére katartikus véget adott a regénynek:
A szeretet mindennél erősebb. Még a halálnál is.
A Hatalom Tőrét azoknak ajánlom, akiknek tetszett az első kötet és kíváncsi Dax és Roa szerelmének kibontakozására, egy ifjú király első szárnypróbálgatásaira. Ha még nem olvastad a sorozatot, azoknak ajánlanám ezt a trilógiát, akik szeretik a young adult és a romantikus fantasy történeteket, valamint a szépen felépített világokat, na meg a sárkányokat!
A könyvről többet:
