A szakértői vizsgálatok egyre több különleges, sajátos nevelési igényű gyermeket diagnosztizálnak, emellett egyre több olyan intézmény működik, ahol integráltan oktathatóak és fejleszthetőek ezek a gyermekek, így nem csoda, hogy számtalan könyv és cikk született már a témában. Pszichológusként én is sok különleges gyermekkel találkozom, így amikor tudomásomra jutott, hogy a Lendület Magazin egyik szerkesztőjének lehetősége van elolvasni Z. Kis Adrienn magánkiadásban megjelent könyvecskéjét, lecsaptam rá. Még, ha digitális formában is.
A szeretethez nem kellenek szavak kellemes meglepetés volt számomra. Az írónő nem a megszokott szakmai szöveggel közelíti meg a témát, hanem sokkal közvetlenebb és humorosabb oldalról. Egy édesanyát látunk magunk előtt, egy teljesen hétköznapi családot és egy kisfiút, Csongit, aki ugyan nem beszél és autizmus spektrum zavarral él, ugyanúgy éli az életét, mint bármely más vele egykorú gyermek. Igaz, a maga módján. Megtanuljuk a példájából, hogy nem hétköznapinak lenni nem rossz, csak más.
Az autizmusról rengeteg cikk, érzékenyítő Facebook-poszt található, de én inkább valami kézzel foghatóbbal szerettem volna bemutatni a valóságot, ezért elkezdtem fotókkal megörökíteni a különböző állapotokat, amelyekkel nap mint nap találkozunk. Mert mindig van valami “dili”. Mindig.
Több aranyos történetet kapunk, a családi ebédekről, a karácsonyi ajándékozásról, az apák napjáról, vagy az állat asszisztált terápiákról. Az élményt fokozza továbbá az, hogy a történetek mellé fényképeket is kapunk, szinte testközelből ismerjük meg a család minden tagját.
86 oldalával nem nagy kihívás ez a könyv, de nem is ez a célja. A szeretethez nem kellenek szavak egy őszinte kis könyvecske a családról, a szeretetről és az összetartásról. Erőt ad olyan szülőknek, akik hasonló helyzetben vannak és érzékenyíti azokat, akik nem jártasak, vagy eddig nem voltak érdekeltek a témában.
A kiemelt kép a könyvből származik
