P. M. Freestone sokoldalú írónő, jártas a régészetben, a vallástörténetben, és a fertőző betegségek szociológiájából doktorált. Legelső regényét, a Shadowscent duológia (trilógia?) első részét tavaly jelentette meg idehaza a Maxim Könyvkiadó a Dream válogatás sorozatában. Egy young adult fantasy történetről van szó, amely káprázatos borítóval, illetve gyönyörűen megkomponált fordításban jelent meg Tomori Gábor munkája révén. Két főszereplőnk, Ash és Rakel kalandjai egy varázslatos illatos-bűzös birodalomba vezetnek minket, amelyben nincs hiány rejtélyben, intrikában és mágiában.
Én illatban utazok, nem érzelmekben.
A szerző egyenesen a sűrűjébe dob be minket. Megismerhetjük Rakelt, a vidéki, sivatag szélén élő lányt, aki alvilági üzelmekbe keveredik, hogy Rothadásban szenvedő édesapját gyógyszerezni és ápolni tudja. Különleges érzéke van az illatokhoz és a parfümkészítéshez, ezért elhatározza, hogy jelentkezik tanoncnak. Ám ahhoz, hogy szegényként bekerüljön a nemesek számára fenntartott képzésre, alkut kell kötnie Zakkurusszal, a kereskedővel. Még mielőtt bebizonyíthatná, hogy mindenkinél jobban megérdemli, hogy elérje a célját, lebukik és rács mögé kerül, ahonnan az Illatőr mellé kerül rabszolgának.
[…] pengeél választja el az igazságot és a felségárulást.
Ash Penge, tehát a herceg személyi testőre, akit gyilkolásra képeztek ki és egy titkot őrizget. Élete összefonódik a koronaherceggel, ezért is ellenzi, hogy Aramtesh Birodalom székvárosából az elmaradottabb Aphoraiba utazzanak, hogy a leendő uralkodó ellátogasson a birodalom egyik legkiemelkedőbb Illatőréhez és Dakhai ültetvényéhez a hagyományokhoz illően. Ash baljós megérzései beteljesülnek, mert útközben is több veszély les rájuk, de az igazi borzalom vendégségük első éjjelén éri őket: Nisai herceget megmérgezik. Csak két szemtanú van: Rakel és Ash.
Barden azt gondolja, oka van annak, hogy a dolgok úgy állnak, ahogy. Hogy mindenkinek meg van írva a maga eleve elrendelt helye. Hogy meg van írva a csillagok járásában, még mielőtt az ember egyáltalán felérné ésszel, mi a nyavalya a csillagok járása. Ez egyike annak a néhány dolognak, amiben sosem értettünk egyet.
A két fiatal az akaratuk ellenére, előítéletekkel telve kerül egymás mellé. Arra kényszerülnek, hogy mentsék önmaguk bőrét és ráleljenek a gyógymódra, amivel meggyógyíthatják a haldokló herceget. Az olvasóközönség megosztó véleménnyel volt a könyvről, egyesek az érzelmeket hiányolták, mások éppen sokallták, hogy a két főszereplő között romantikus kapcsolat alakul ki. Nekem pont tetszett ez az arány, a mélyen vallásos és hűséges testőr meg a talpraesett, szabad szájú lány kapcsolata lassú összecsiszolódásról, a bizalom lassú elnyeréséről és egy lélektársi kötelék kialakulásáról szólt, amelyben a testi vonzalom kevésbé játszott közre. Nekem pont így tetszett. Csak sejthetjük, de véleményem szerint Ash pánszexualitásából fakadóan is háttérbe szorult ez a rész. Mindkét szereplő sokat vesztett, elhivatott és harcol az utolsó pillanatig, számomra nagyon szimpatikus karakterek, nagyon várom, mi történik majd velük a folytatásban!
A megsebzett bizalmat a legnehezebb gyógyítani. És mindig heg marad utána. Mindig.
A sötétség illata egy igazán egyedi, kidolgozott világba kalauzol el minket, bámulatos, hogy a flóra és a fauna is mennyire más, mennyire átgondolt, ahogy a birodalom összes tartományának szokásait és társadalmát, földrajzát és gazdaságát is mennyire részletesen megismerhetjük. És ezek az ízes káromkodások! – már bocsánat, de nagyon illenek a világba, és nagyon megmutatják, mit is jelent Aramteshben élni. Persze tartogat még jócskán rejtélyt a folytatás is, mert Ash származásának és átkának mibenlétét, továbbá Rakel mágiájának minden egyes “kipárolását”, esszenciáját még nem ismerjük, ezért remélem, lesz lehetőségünk ezt magyarul is olvasni.
Köszönöm a recenziós példányt a Maxim Kiadónak!
Ha tetszett az ajánló, a könyvről többet:
