Ajándék

Ajándék

Becsomagolnám
az összes csodát
és oda adnám
ideiglenesen.
Ha jól vigyázol reá,
Tied lehet, amíg
csak élek.
Egy-két csöppet
kaphatok majd
belőle?
Mert tőlem van,
s így ízlelném
én is kicsit.
Vagy akár együtt,
a végtelenségig.
Ha akarod.
S amikor fogyni
látszódik,
előkapod a
varázslatos
tavirózsa gyönyörét.
Lebegni kezdünk.
Légben, vízen.
Majd hullámokban
mafla kis álom
életlen kése
a szívünkbe vág.
Mint vajat,
úgy vágja szét
s olvadni kezdünk,
fogyni, akár az
olcsó csoda,
mit utcáról
gurbliztam.
Neked.
Ezt is Neked adnám.
Mint mindent.
Ha mindig.. megosztod.
Velem is!

 

 

 

Írta: Vázmer Tímea

Kiemelt kép: pexels.com

Szerző:

A nevem Gagyi Rita. Erdélyben lakom, és negyedéves orvostanhallgató vagyok. A hétköznapjaimat betöltik a mázsás atlaszok, a professzorok előadásai, a fehér köpeny a kórházi osztályokon. Szeretem a tudományt, a szilárd tényeket, a pontos magyarázatot minden kérdésre, és a leghatékonyabb megoldást minden problémára. De az életben nem minden fekete-fehér, és nem létezik minden kérdésre kielégítő válasz. Úgy a tudományban, mint a saját életemben folyton a válaszokat keresem a kérdéseimre. Örök álmodozó vagyok, szeretek hatalmas célokat kitűzni magam elé, és igyekszem önmagam maradni a sikerhez vezető úton. Ezért írok, ez az inspirációm: fejleszteni önmagam, megélni és megérteni mindent ami körülöttem történik. Több ember szeretnék lenni egyszerre: orvos, művész, irodalmár, utazó. Szeretek nyitott szemmel járni a világban, és örömet lelni az apró dolgokban. Az írás egyfajta menedéket jelent számomra, az üres lap, a toll meg én. Szabályok nélkül.