Interjú Nagy Brigittával, A haverok és én című blog szerkesztőjével

Interjú Nagy Brigittával, A haverok és én című blog szerkesztőjével

Korábban már írtam egy ajánlót Nagy Brigitta A haverok és én című blogjáról. Most egy interjúval készültem nektek, Brigóról!

Mesélj kicsit magadról! Hogyan jött az ötlet, hogy alkotni kezdj?

A Facebook-os Autoimmun betegséggel élők csoportban sokszor téma a minket, betegeket ért diszkriminatív megnyilvánulások, akár egészségügy, munkahely, de sokszor embertársaink vonatkozásában (család, munkatársak vagy csak az utcán, tömegközlekedésen). Sokan küzdenek nehézségekkel a betegségük miatt (is), és rengetegen vannak, akiknek nincs lehetőségük megosztani az érzéseiket másokkal, ventilálni kicsit, esetleg szakemberhez jutni.  Én kiskoromtól kezdve imádok írni, versekkel kezdtem, és az akkori tanárnőm unszolása közrejátszott abban, hogy a kamaszkorral ne tűnjön el az írás szeretete. Segíteni szeretnék, így magától értetődő volt, hogy össze kell kapcsolnom a kettőt.

Mesélj a művészetedről! Mit jelent számodra?

Az én művészetem az írás. Ez végig kísért gyermekkoromtól kezdve, amint megtanultam írni, óvodás koromban. Segített az iskolában, és a gyermek-, illetve kamaszkorral járó problémák leküzdésében. Ma, felnőttként pedig belevágtam a blog mellett saját könyv írásába, amely abszolút hozzájárul lelki békém fenntartásához vagy újjászületéséhez. Az írás számomra egyfajta varázs pálca ebben a csúf világban.

Mi az, amit adni tudsz az embereknek, azáltal amit csinálsz?

Örülök, hogy belevágtam, méghozzá azért, mert nem csak az egészséges embereknek nyújthatok információt a ma már létező gyógyíthatatlan betegségekről, hanem toleranciára nevelhetem azokat, akik oldalamra kattintanak, és elolvassák egy-egy írásom. Segíthetem azokat a betegséggel küzdő társaimat, akiknek tájékoztatásra van szükségük, lelki támaszra. Több üzenetet kaptam már a Facebook-os oldalon keresztül olyanoktól, akiknek segíthettem pusztán azzal, hogy így, virtuális formában „hallgattam meg” őket, vagy csak tovább irányítottam a fent említett autoimmun csoportba, ahol sorstársakra lelhetnek. Segítő kezet, a teljes figyelmem tudom adni, szívem-lelkem annak érdekében, hogy segíthessek azoknak, akik hozzám fordulnak.

Van valaki, akire felnézel, esetleg olyan művész, akit példaképednek tekintesz? Ha van kedvenc idézeted, oszd meg velünk!

Híres példaképem nincs. Igyekszem ihletet, erőt, tapasztalatot gyűjteni  a körülöttem lévő emberektől, sorstársaimtól. Hihetetlenül hálás vagyok egy kolleginámért viszont, hogy ismerhetem. Tőle rengeteget tanulok. Emellett törekszem arra, hogy a nehéz napokon, amikor semmire se jut erőm, számomra motiváló, inspiráló idézeteket olvasok, ezt igyekszem a Facebook-os követőimmel is megosztani. Vétek lenne egy művészre koncentrálni, és tőle meríteni! 

Mi az, amire a legbüszkébb vagy, mióta ezzel foglalkozol?

Arra, hogy azok közül, akik írtak nekem biztos pontnak, kapaszkodónak tekintenek, illetve azokra a dicsérő, egyetértő szavakra, melyeket az autoimmunos csoporttársaimtól kapok, és a visszajelzésekre, hogy örülnek annak, hogy ebbe belevágtam. Ez a cél többek között, és ezért érzem azt, hogy megéri!

Mi inspirál, vagy motivál a mindennapokban?

Ahogy az előző kérdésnél is kifejtettem a visszajelzések, idézetek, de nem mehetek el amellett, hogy igenis vannak olyan pillanatok, napok, amikor elfelejtem, mire vagyok képes. Ezeken nehezebben lendülnék túl, ha nem lenne a párom. Ő az, aki emlékeztet arra, hogy hová jutottam el az első, diagnosztizált autoimmun betegségem óta.

Mi az, ami boldoggá tesz?

Az íráson kívül? Őszintén? A cicám! Tőle olyan dolgokat kapok, amiket a múltam során nélkülöznöm kellett. Képes akkor is megnevettetni, amikor magamra veszem a világ minden terhét, és készülök összeroskadni alatta. Nem véletlenül szajkózzák az állatok gyógyító erejét. 

 

Mik a további céljaid ezen a téren?

Szeretnék minél több helyen hangot adni annak, amit képviselek, illetve minél több embernek segíteni, megküzdve introvertáltságommal.

Köszönöm szépen Brigónak a válaszokat, remélem továbbra is ugyanilyen lelkesedéssel motivál majd mindenkit a kitartásra.

Brigó blogját ITT találjátok meg. 

Szerző:

Beke Patti

„Bármi nyomaszt, letör, vagy boldogtalanná tesz, bármitől rosszul érzed magad, ha sikerült fölemelni a gubancos hétköznapokból a lelkedet, hirtelen kisüt a nap, és felderülsz. Minden nevetés: felszabadulás.” /Müller Péter/

Szólj hozzánk!