Petra

Petra

Ránk mondják, hogy örök elégedetlenek vagyunk. Hogy habzsoljuk az életet, strigulázzuk a kapcsolatokat és olcsó, pláza-lelkű árnyékokká hagyjuk magunkat sorvasztani még felnőtt korunk előtt. Talán jobb lenne ilyennek lenni… Együtt táncolni alig valamit elfedő ruhákban félig ismeretlen lányokkal, majd fogni egymás haját az utcasarkon várva az éjszakai buszra. Más néven bemutatkozni, majd eljönni „tőlük” mielőtt kivilágosodna, és meg kellene mutatni a smink nélküli arcunkat is. Amit persze senkinek nem mutatunk meg…

Talán az a baj, hogy én mindig túl hamar megmutattam. És hogy az elsőnek, akinek őszintén tetszett örök hűséget fogadtam. Persze nem hangosan, ő nem is hallhatta, de attól még megtörtént, azóta is köt a fogadalom, ami sokszor nehéz, most pedig szinte elbírhatatlan.

Milyen érzés az, amikor választanod kell a szíved két darabja között? Amikor az egyik mérgezi a másikat, pedig te csak mindkettővel egyszerre tudnál boldog lenni… Igyekszel jól taktikázni… Napközben az egyiket szereted, hogy este legyen időd a másikat ölelni. Hogy egyik se érezze magát egyedül… Te pedig egyre inkább egyedül maradsz. Pedig minden percet kihasználsz, hisz tudod, hogy az időd véges… Hogy egyszer választanod kell, és az minden bizonnyal életed legnehezebb pillanata lesz. Tudod Te is, hogy mit fogsz választani, hisz nem kérdés. Nem lehet kérdés.

Nem lehet kérdés, hogy melyik darabot kell elengednem. Egészen biztos, hogy soha többet nem fogok még egy ilyen embert találni. Hogy Ő az, akit az elmúlt két évben mindenkinél jobban szerettem, és akit egész hátralévő életemben a legnagyobb szerelemmel fogok szeretni. Ha igaz az, hogy az ókorban Zeusz azzal büntette az embereket, hogy elválasztotta az ikerlelküktől, akkor rajtam biztos valami oknál fogva megkegyelmezett. Én az elmúlt két év minden egyes napján mellette ébredhettem fel, és akárhová sodor el minket az élet, a távolból mindig vigyázni fogok rá… még akkor is, ha ő már régen máshol, és mással lesz boldog.

De amikor választás előtt állunk, akkor van egy dolog, ami még ettől is sokkal fontosabb kell hogy legyen.
Petrának fogják hívni, gyönyörű, pisze orrú, szeplős kislány lesz, és 3 hónap múlva érkezik meg hozzám, erre a világra. A  szemeiről biztos mindig az Édesapja fog eszembe jutni.

Írta: Dóri


Kiemelt kép: pexels.com

Szerző:

Ezt a cikket egy kedves vendégszerkesztőnk írta. Ha van egy jó írásod, vagy szeretnél hozzánk írni, egy vagy akár több cikket, jelentkezz nálunk emailben a lendulet.magazin@gmail.com-on.