Összegyűrtem az arcod,
Zsebre tettem, majd átöltöztem.
És máig én vagyok a ruhafogas, te meg
a rá nem akasztott kardigán.
Beléd burkolózom, mióta hűvösek
a reggelek.
Úgy vágyom rád… Úgy vágynék már
érezni egy kis meleget,
Mint csonttá fagyott faágak
a tavaszi nap első sugarát.
Úgy vágynálak érezni téged.
Most mindennél jobban.
Őrülten.
Igazán.
Kövess minket Facebookon is!
Friss Lendület
Van még pár perced?
Néha el kell vesznünk, hogy megtaláljuk önmagunk
Szerintem mindenkinek támadtak már olyan érzései az életében, hogy többre hivatott annál, mint ami. Elveszettnek érezte magát, és nem találta…Ismerd meg új szerkesztőnket! – Bia
Olyan sok újdonság volt múlt héten, hogy Rehó Biankát már nem volt időnk bemutatni. Vele foglak boldogítani Titeket péntekenként. Részemről…
-