Tisóczki Aliz klinikai fogászati higiénikusként dolgozik Londonban és kikapcsolódást a kertje gondozásában, a hímzésben és az írásban talál. Már hét éve igyekszik vegán szellemben élni, étkezni és klasszikus ételeket veganizálni, de az igazi szerelem az az írás. Ajándék lenne az élettől, hogy annyi időt fordíthatna erre, de ez még messze van.
• Mesélj kicsit magadról! Hogyan jött az ötlet, hogy alkotni kezdj?
Nagyjából azóta írogatok, hogy az első osztályban megtanultuk a betűket. Konkrétan van egy kis vers emlékem abból az időből, ami annyira infantilis, hogy inkább nem osztanám meg, de ez az én saját versikém volt és ezt nem is akarom elfelejteni.
• Mesélj a művészetedről! Mit jelent számodra?
A novelláim írásaim többnyire idealisztikusak, valami félig a valósággal összemosott kreált emlékek, amilyenben szerettem volna élni például gyerekként, de vannak olyanok is, amik mélyebbre mennek. Az a helyzet, hogy azért nem merek igazi traumákról és tragédiákról írni, mert akik olvassák, valamilyen rejtélyes oknál fogva azt gondolják, hogy ezeket mindig magamról írom. Nem tudom, másnak is van ilyen tapasztalata aki ír? A lényeget mindig a konyhából kiindulva, az ételeken keresztül mutatom be, mert ha belegondolunk ez az a téma, ami naponta többször is fontos szerephez jut mindenki életében és sokféleképpen tudjuk használni. Elnyomni a stresszt, vagy a szomorúságot, vagy kimutatni a szeretünket és még sorolhatnám.
• Mi az, amit adni tudsz az embereknek, azáltal amit csinálsz?
Azt remélem, hogy egy kis kikapcsolódást tudok nyújtani és talán felhozni valami személyes eltemetett emléket a saját konyhájuk étkezőasztaluk mellől, olyat ami talán régen elveszett.
• Van valaki, akire felnézel, esetleg olyan művész, akit példaképednek tekintesz?
Szeretek kortárs és klasszikus irodalmat is olvasni, de azt vettem észre magamon, hogy akihez mindig visszatérek az Ljudmila Ulickaja. Egyszerűen nem tudok betelni vele, amit a betűkkel művel. Mindig lassan olvasom a könyveit, hogy tovább tartsanak és sokszor megragadnak bennem részletek, mondatok, amiken napokig gondolkodom.
• Mi az, amire a legbüszkébb vagy, mióta ezzel foglalkozol?
Azt kell mondjam, hogy a kitartásomra, hogy ebben a túldigitalizált világban, ahol már alig olvasnak még nem adtam fel és kitartóan próbálkozom megmutatni magam.
• Mi motivál a mindennapokban?
Hogy mi motivál? Lehet olyan, hogy az ember csak leüljön a sarokba és ne érdekelje tovább semmi? Szerintem nem. Menni kell tovább és kíváncsinak lenni. A kíváncsiság nagyon előrevívő és onnan csak egy lépés meglátni a dolgokban a lehetőséget.
• Mi az, ami boldoggá tesz?
Az évek alatt arra kellett rájönnöm, hogy engem a monotón dolgok nagyon boldoggá tudnak tenni. Egy száraz tészta gyúrás, egy lekvárfőzés, a horgolásom, a hímzés amivel bíbelődöm annyira le tud nyugtani és meditatív állapotba tud hozni, hogy szerintem ez már boldogság. Az írásnak az első fele is ilyen, amikor az ember csak ontja ami a fejében van, de aztán vissza kell térni a valóságba, amikor javítgatni kell a szöveget.
• Zárásként kérlek mesélj kicsit a jövőbeli terveidről!
Pár éve készítettem három e-könyvet tele klasszikus receptekkel veganizálva és mellé elmeséltem az ételek valós vagy vélhető történetét és szeretnék időt szakítani rá, hogy újra szerkesszem és papír könyvet készítsek belőle. Egy antológiáról pedig szerintem mindenki álmodozik, aki ír. Így én is.
Az alábbi helyeken találjátok Aliz recept gyűjtő könyveit:
Amazon.co.uk : Aliz Tisoczki
Instagram: Aliz Tisoczki
Köszönjük Aliznak a válaszokat!
Kiemelt kép: Tisóczki Aliz
