Magazin

Szerkesztőink saját rovatát találod itt. Tapasztalatok, érzelmek és inspirációk hatására megírt személyes írások, melyek közelebb hoznak titeket hozzánk és minket hozzátok. Ha rossz napod volt, vagy csak olvasnál valamit szépet, akkor jó helyen jársz!

Lélekhalál

Lélekhalál

Hogy monoton. Hogy minden hétköznap ugyanolyan. Hogy belefáradunk, hogy belefásulunk. Hogy unjuk, hogy elegünk van. Hogy robottá válunk. Hogy mindig csak  a számlák, csak azok jönnek, ők túl hűségesek, nem úgy, mint a szerelmek, akik folyton mellékefélnek. Hogy eltűnik a…
Férfiak=szükség… egyszerű egyenletekek

Férfiak=szükség… egyszerű egyenletekek

A férfiak a társadalomban az alapot jelentették mindig. Megrendíthetetlenek, stabilak és biztosak. Hogy miért is gondoljuk azt, hogy teljesen más fajjal állunk szemben, annyival magyarázható, hogy ők a racionalitást képviselik, míg mi, nők inkább a szentimentalizmust. A kettő együtt tudja…
Annyira

Annyira

Annyira szorít a nélkülözés, szorítja nyakam, mellkasom, kezem, Szorítja az ing ujja csuklóm fehérjét, a gombok meg a hajszálereket. Annyira fájsz, mint a koránkelés, meg a piritós íze, mikor nem kívánom. És a matek kettes is csak addig fáj, míg…
Egy elme örök álmodozása

Egy elme örök álmodozása

Lementem a térre. Nem voltak sokan. Az emberek folyton váltakoztak. A testek kicserélődtek. Folyamatos mozgásban voltak és nem láttad még egyszer ugyanazt az arcot. Körbenéztem. Forogtam a tájjal. Lestem az árnyékokat. A falevelek suhogását. A koppanó cipők színeit. Egy kisfiúnak…
Talán mégis igaz a közhely..

Talán mégis igaz a közhely..

Pillanatok. Melyekben érzed a szeretetet. Furcsa belegondolni, de vannak páran az életben akik tényleg, igazán szeretnek. Az emberek, akik mindig ott állnak ha baj van, és szívből, szeretettel adnak. Akiknek nem tartozol semmivel, hiába adták neked fél életüket. Szeretnek, és…
Részlet egy átutazó naplójából

Részlet egy átutazó naplójából

A vonatot köd vette körül, ahogy végigsuhant a tájon. Csak néhány nagyobb fa árnyéka sejlett fel a szürke fátyol mögött. Olyan volt, mintha egy másik világba robognánk. Elgondolkodtam azon, hova lyukadunk majd ki. Vajon a pokolba vagy a mennybe érkezünk…
Ma már nyugodtan ejtem ki a neved…

Ma már nyugodtan ejtem ki a neved…

“Ma már nyugodtan ejtem a neved ki, ma már nem reszketek tekintetedre, ma már tudom, hogy egy voltál a sokból…” Juhász Gyula- Anna örök (részlet) Nem akarom, hogy érdekelj. Egy részem teljesen ki akar kaparni magából, hogy soha többé ne…
neked unalmas, egyébként Széni vagyok

neked unalmas, egyébként Széni vagyok

Karakterek vagyunk. Ha az utcán sétálunk, ha állunk az vonatállomáson, ha beülünk egy kávézóba. Csak egy címkével ellátott figura. Cetlit ragaszt ránk a jobb oldali járdán sétáló, szőke hajú, mopszot sétáltató lány. A hármas vágányra befutó vonatra várakozó, szatyrokat szorongató,…
Lehetnél

Lehetnél

Hajszál a levesben. Milyen pofátlanul idegen. Sár az utcán. Ugyan kérlek, sosem lépek bele! A matek órán megoldott és megoldatlan feladatokban. Csak ne lennék ennyire bonyolult. Szavak a számban. Mindig kiforgatnak. Könnycsepp a szemekben. Sós és nedves. Hópihe a kutya…
A kakaónak is szíve van: 0,7%-os

A kakaónak is szíve van: 0,7%-os

Olykor azt gondolom, én vagyok bunkó, aztán meg rájövök újra meg újra, hogy csak a világ nem képes elviselni az igazságot. Ebből kifolyólag rám van sütve a ,,rossz” szerep, mint gyerekként a színpadon, mert az elmondások alapján nekem Az áll…
Párbeszéd egy idegennel

Párbeszéd egy idegennel

Elnézést Uram, azt a szivárványt ott maga feszítette az égre? Nem. Persze, hogy nem. Akkor természetesen nem Önt keresem. Esetleg nem tudná megmondani ki festette? Mit, mit? Hát a szivárványt. Mindegy is, látom nem érti. A csillagokról sem tud valamit? Ki dobálta…