Egy tavasszal megjelent Dream válogatás kötetről hoztam mára ajánlót nektek, mégpedig ez Joey Graceffa Az éden gyermekei sorozatának azonos című első kötete. Az éden gyermekei az Éhezők viadala óta népszerűvé vált young adult disztópiák egy újabb darabja, szerzője, Joey Graceffa, amerikai színész, énekes, producer, író és vlogger. Idehaza ez az első kiadott kötete, de külföldön már elismert alkotónak számít, az egész trilógia beszerezhető. Köszönöm a recenziós példányt a Maxim Könyvkiadónak!
Íme egy kis kedvcsináló a szerzőtől:
A történet az emberiség által tönkretett Földön játszódik, ahol minden élet elpusztult. Kétszáz éve a hősként tisztelt Aaron Al-Baz létrehozta Éden városát, amelyben egy maroknyi embernek nyújtott menedéket a tökéletesen gépiesített és berendezett Édenben, ahol mindenki jómódban meg békében vészelheti túl azt az időszakot, amíg a természet regenerálódik. Ám a erőforrások végesek, a falon túli környezet pedig mérgező. A népességszabályzás miatt minden családban csak egyetlen gyermek születhet, a nőket a szülés után sterilizálják, ám még így is történhetnek balesetek. Főszereplőnk Rowan is egy ilyen baleset, egy ikerpár másodszülött tagja. Magas tisztséget betöltő szülei rejtegetik őt, és csak a bátyja történetei révén ismerheti a külvilágot. Ahogy minden történetben lenni szokott, ez nem maradhat így örökké. Szülei elintézik, hogy hamis személyi azonosságot kapjon, amely azzal jár, hogy olyan egyen szemlencsét műtenek a szemébe. Ám nemcsak ez zaklatja fel a lányt, hanem egy titok is, amivel az édesanyja aznap szembesíti őt.
Megunja hát a bezártságot, és úgy dönt, meglép!
A természet életet ad, de halált is oszt. És mik vagyunk mi, emberek, ha nem a természet részei?
A regény nagyon sok klisét felvonultat, amit az elődjeiben már olvashattunk, így a legtöbb fordulatot már lelőttek, a legtöbb szimbólumot vagy elemet használták már. Megjelenik előttünk az önpusztító emberiség, a burában élő emberkolónia, a gépesített világ, és persze abban is biztosak lehetünk, hogy az utópia köntösében egy disztópia bujkál.
A szerelmi háromszög is megszokott eleme az ifjúsági köteteknek és Az Éden gyermekei menetrendszerűen hozza is ezt sablont, bár itt az LMBTQ-vonal miatt kapunk egy kis csavart. Rowan nem két fiú között őrlődik, hanem bátyja plátói szerelmével bonyolódik románcba, és egészen addig kizárólagosan ő jelenti számára a világot, amíg össze nem fut a lázadás egyik karizmatikus vezetőjével, aki nem mellesleg meg is menti főhősünk életét. Rowan első szerelme egy lány, második egy fiatal férfi, és természetesen nem tud dönteni közöttük. Ám más döntés is vár rá! A tizenhat éves kamaszlány, aki előtte korábban senkit sem ismert a családja három tagján kívül, hirtelen két társaság kulcsfigurájává válik. És ha ez nem lenne elég, nemcsak a túlélésért küzd, hanem az identitását is nulláról kell felépítenie.
Mostanra megtanultam, a szív egyedüli feladata a vér keringetése a szervezetben. Nem az érzelmek székhelye; a szeretet, remény és boldogság legfőbb kútfeje.
Maga Éden világa a koncentrikus felépítésével, a belső körök fényűzésével, elit iskoláival és dzsungelimádatával (lásd: bestiák, akik állattá operáltatják magukat), illetve a határon élők nyomorával, a másodszülött gyermekek meghurcolásával, akár jó társadalomkritika lehetne, és mivel a főszereplőnk az olvasóval egyetemben tiszta lappal indul és ártatlan naivitással szemléli mindezt, akár működhetne is…
Valahogy mégsem éreztem a történet súlyát, mert a logika olykor megbicsaklott, az információk visszatartása inkább erőltetett volt, mint felcsigázó. Utólag belegondolva valószínűleg befolyásolt az is, hogy a fordítás hemzsegett a magyartalan mondatoktól, a rosszul használt szavaktól és a szerkesztési hibáktól. Sok esetben azt is nehezemre esett kibogozni, éppen ki beszél. Az sem segített, hogy a főszereplőnk jelen időben meséli a történéseket, ami szintén nehézkessé tette számomra, hogy bele tudjak merülni Éden világába.
Sok-sok lehetőség tárul elénk, de valahogy kiaknázatlan marad a többségük.
Végül, az utolsó akció során mégiscsak megtörtént, egészen beszippantott a események sodrása, és mivel függővéget kapunk, borzasztóan kíváncsi vagyok, mivel folytatódik a sztori és vajon mi az igazság és mi csak illúzió, hiszen már semmi sem az, aminek tűnik.
Az Éden gyermekei egy tipikus tini disztópia egy-két érdekes elemmel, egy erős, mégis érzékeny főszereplővel és egy olyan világgal, amelyet reményeim szerint a folytatásban még jobban megismerhetünk. Ajánlom azoknak, akik szeretik a young adult regényeket és a disztópiákat, azoknak, akik lelkesednek a környezetvédelemért és az élővilágért, és azoknak is, akik szeretik, ha a jövő világába egy modern romantikus történet szövődik.
Ha tetszett az ajánló, a könyvről az alábbi linkeken olvashatsz még:
