eső

Lábnyomok a változás útján

Lábnyomok a változás útján

Keresztbe fordulok az ágyon és keresem a helyem. Talán látnálak, ha a szürke köd nem borítaná el szemem. Körvonalakat rajzolok egy üres papírlapra és azon tűnődöm, hogy most vajon hol lehetsz…Illatok a párnán, lábnyomok a padlón. Ennyi emlékeztet rád, mikor…
Csak ült

Csak ült

Ült. Csak úgy. Egyszerűen csak ott volt. Nem lepett meg különösebben, elvégre a nagy dolgok már csak ilyenek. Ott vannak. Hol? Ott. Leültem mellé. Ő rám sem nézett, bár én reménykedni se mertem ilyenben, szóval nem érintett meg.Ültünk és néztünk…

A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás